Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 250. évfordulója alkalmából nagyszabású gálaműsort rendeztek február 4-én, vasárnap a Móra Ferenc Művelődési Központban.

A megjelenteket Vargáné Rácz Judit, az esemény háziasszonya köszöntötte, közöttük Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket, Csányi József polgármestert, valamint Balla László és Rosta Ferenc alpolgármestereket. Bevezetőjében ismertette Kiskunfélegyháza várossá fejlődésének előzményeit.

–  A török pusztítást követően több mint 200 évre elnéptelenedő, korábban betelepített kunok lakta településünk újjáéledését az 1745-ös jászkun redempció indította el, amellyel a hajdani kun kiváltságok folytatásaként igazgatási és jogszolgáltatási önkormányzatot, szabadparaszti jogállást nyert Félegyháza. Ennek eredményeként megindult a népesség növekedése, a település fejlődése. Az igazi áttörést azonban 1774. február 4. hozta el, amikor Mária Terézia királynő aláírta Félegyháza mezővárosi rangra emelő levelét, új jövőt, a változás és a fejlődés lehetőségét adva ezzel polgárainak kitartó újjáépítő, értékteremtő munkájukért.

Innentől városunk fejlődése töretlen, és büszkeséggel mondhatjuk, hogy – az elmúlt 250 év nehézségei dacára – Kiskunfélegyháza mindig megőrizte központi szerepét. Az itt élő emberek törekvéseinek köszönhető, hogy mára dinamikusan fejlődő, befogadó, nyitott városként tartjuk számon, ahol jó élni, ahová érdemes családot tervezni, ahol érdemes megöregedni. E történésekkel, eredményekkel teli két és fél évszázad és a városunkat előrevivő nagyjaink érdemei előtt tisztelgünk ma ünnepi gálaműsorunkkal, félegyházi, illetve Félegyházához kötődő előadók, művészek közreműködésével.

Ezt követően Csányi József polgármester idézte meg ünnepi köszöntőjében az ősök emlékét, egészen az államalapítás koráig visszatekintve.

– Ugyan a városi lét még hosszú évszázadokba tellett, a város alapjai már megteremtődtek azzal, hogy a magyar kultúra és a kunokban rejlő erő gyökeret eresztett az alföld közepén – fogalmazott a város első embere.

Mint mondta, ez a település évszázadok csapásai közepette is bebizonyította, hogy van létjogosultsága. Csányi József beszélt azokról a tehetséges emberekről is, akik ebből az iskolavárosból indultak, az itt működő bölcsődékről, óvodákról, általános és középiskolákról, amelyek magas szintű tudást adnak a fiataloknak, és külön kitért a mezőgazdasági oktatásra, amely Kiskunfélegyházán a mai napig a legmagasabb szinten van jelen országosan viszonylatban is. Mint kifejtette, ezek a nagyon erős alapok adták meg annak a lehetőségét, hogy a helyi oktatási intézményekből továbbtanult fiatalok városunkba visszatérve sikeres vállalkozásokat tudtak létrehozni. Felhívta a figyelmet rá, hogy a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó vállalkozások sokasága tarja fent ma városunkat és ezekre okkal lehetünk büszkék.

A polgármester úgy fogalmazott, hogy értékeinket érdemeink szerint közvetítjük ország és világ felé. Kiskunfélegyháza komoly jövőre számíthat, mert komoly alapokon nyugszik. Ennek elválaszthatatlan része a katolikus keresztény kultúra, hiszen – emelte ki – akinek hite van, annak jövője van. Márpedig a Kiskunfélegyházán élő embereknek van hite, így jövője is. Az úton, amelyet bejárunk, példát teremtünk a jövő nemzedékének is. Olyan példát, amit remélhetőleg 250 év múlva is érdemesnek tartanak folytatni.

– Nagy örömmel tölt el, hogy ezen a jeles évfordulón én lehetek a város polgármestere. Megtiszteltetés, hogy olyan munkát végezhetek, amit örömmel teszek. Isten éltesse Kiskunfélegyházát még nagyon sokáig! – zárta beszédét a polgármester.

Lezsák Sándor köszöntő beszédében örömének adott hangot, amiért a gálát megelőző szentmisén nagy számban jelentek meg a templomban a városlakók. A folytatásban a város értékeit, a hagyományok iránti tiszteletét és szabadságvágyát emelte ki. A hungarikum mozgalmat kiemelve a Helyi Értéktár Bizottság munkájának fontosságáról is szót ejtett, ami – hangsúlyozta – arra épül, hogy minden település gazdagítja a hazai értékeket, minden település fontos a nemzet számára.

Emlékeztetett arra, hogy Kiskunfélegyháza 22 helyi értékkel van jelen a Bács-Kiskun vármegyei értéktárában, és a város helyi értékei közül nem egy már a várossá avatás, 1774 előtt is létezett. Állt már például a Sarlós Boldogasszony Templom, a Kiskun kapitányság épülete, valamint a Görögház is. Említést tett továbbá többek között a Hattyúházról, a Petőfi Sándor Emlékházról, a 100 éves platánsorról, a Pajkos-Szabó-féle szélmalomról, vagy a molnártelepi őskeresztről, elismeréssel szólva a Kiskunfélegyházi Helyi Értéktár Bizottság munkájáról.

Végezetül egy személyes élményét mesélte el az országgyűlési képviselő a Sarlós Boldogasszony Templomról. A történet egy lányról szólt, akivel egy zápor elől menekültek a templom falai közé. Gabriellának itt vallotta meg, hogy szeretné feleségül venni. Ma már több mint 50 esztendeje élnek együtt, három gyermeknek és 10 unokának örvendhetnek.

– Ezt köszönöm én a Sarlós Boldogasszony Templomnak és ezt köszönöm Félegyházának, amit szellemi szülőföldemnek tartok. Isten éltessen Félegyháza! – zárta gondolatait Lezsák Sándor.

A beszédek között kiskunfélegyházi, vagy kiskunfélegyházi gyökerekkel rendelkező előadók léptek színpadra. A gála eseményeit a Félegyházi Fanfár nyitotta Kis-Fekete Vilmos előadásában, majd Gombás Bende, Petőfi Sándor: „Szülőföldemen” című költeményét szavalta el. A városhoz oly sok szállal kötődő dr. Héjja Bella – akinek munkáját több díjjal is elismerték, népzenei, művészi tevékenysége gazdagítja a megyei értéktárat is – tárogatójátékával kápráztatta el a közönséget, majd Hideg János, a Kossuth Lajos Technikum Szakképző Iskola és Kollégium magyar szakos tanára olvasta fel Mária Terézia királynőnek a kiváltságlevélen 250 éve őrzött sorait. Őket Felber Gabriella, a Magyar Állami Operaház énekese és énekmestere követte, aki félegyházi születésűként szívesen jár vissza szeretett városába, műsorai helyi rendezvényeket tesznek különlegessé és feledhetetlenné. Előadásában Verdi Othello című operájából Desdemonától az Ave Maria csendült fel, zongorán kísért: Kálvin Balázs.

A műsor a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola Kicsinyek Kórusának fellépésével folytatódott, Nagyné Mészáros Erika vezetésével. A kórus számos rangos országos versenyen méretteti meg magát és viszi jó hírét ezzel Kiskunfélegyházának. A 2023-ban megrendezett Budapesti Nemzetközi Kórusverseny és Fesztiválon, valamint az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyén is a legmagasabb, Arany diplomával szerzett minősítést. A műsorszám különlegessége volt, hogy két dal erejéig Felber Gabriella is csatlakozott a kórushoz.

A gála meglepetés vendége St. Martin zeneszerző, zenész, előadóművész, szaxofon- és pánsípművész volt.

A gálaműsor keretében került sor azoknak az elismeréseknek az átadására is, amelyeket – kifejezetten a jubileumi esztendő tiszteltére – az elmúlt évtizedekben Kiskunfélegyházáért kiemelkedően dolgozó, a város hírnevét öregbítő, az itt élők életét és boldogulását a legkülönbözőbb területeken odaadón szolgáló személyeknek ítélt oda a képviselő-testület.

A jubileumi ünnepség záró műsorszáma a Félegyházi Táncszínház János vitéz című táncjátékának részletei voltak. Az esemény végén a fellépő művészek egyedi, jubileumi logóval ellátott mézeskalács ajándékot vehettek át, amelyek Ottó Beáta munkáját dicsérik.

Forrás: felegyhazikozlony.hu, Z. A.

Fotó: Fantoly Márton