A Batthyány Lajos Általános Iskolában hagyomány, hogy az ünnepekhez kapcsolódó projekt délutánok mellett „Játsszunk együtt” címmel társasjáték délutánt tartanak a napköziben.
Erre az alkalomra a gyerekek elhozzák kedvenc társasjátékukat. A napközisek jó hangulatú és új, élményekben gazdag délutánt töltöttek együtt ezen a napon.
A Batthyány Lajos Általános Iskola is részt vett a Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny megyei fordulóján, ahol nagyszerű eredmények születtek.
11. hely
„Énekes lányok” csapata, 4.z osztály
Juhász Eszter, Molnár Sára Dóra, Lengyel Réka, Csuka Zara
Felkészítő: Nagy Sándor Zoltánné
7. hely
„Boly-tárok” csapata, 8.a osztály
Berecz Áron, Farkas Nóra Izabella, Hideg Balázs, Kiss Barnabás
Felkészítő: Molnár Elvira
2. hely
„Szótárak” csapata, 5.z osztály
Szólya Borbála, Süveges Laura, Hegedűs Jázmin
Felkészítő: Fáber Judit)
Országos döntőbe jutott a „Szótárak” csapata. A verseny november 24-én pénteken délután lesz Kecskeméten. Az 2. helyezett ajándékainak átadása is ugyanezen alkalommal lesz a Bács-Kiskun vármegyei székhelyen.
Minden évben november 13-án ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját. Ezen a napon fogadták el 1844-ben a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikket, amelynek értelmében az országgyűlés hivatalos nyelve a magyar lett.
A magyar nyelv anyanyelvünk elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen része mindennapjainknak. Magyarul közöljük mondandónkat, magyarul értjük meg egymást, életünkben először magyarul szólalunk meg, magyarul kérünk, magyarul örülünk, magyarul szomorkodunk. Édesanyánk magyar nyelven tanít minket, magyarul tanulunk az iskolában. A magyar nyelv biztos tudásának birtokában sajátítjuk el az idegen nyelveket. Magyarul álmodunk, magyarul szeretünk, magyarul vágyakozunk. Kosztolányi Dezső szavaival élve életünk legnagyobb eseménye a magyar nyelven való beszéd, írás, gondolkodás.
A magyar nyelv napját 2011 óta november 13-án ünnepeljük, annak tiszteletére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő törvényt. A jeles alkalomhoz kapcsolódóan a Batthyány Lajos Általános Iskola 8.z osztályos tanulói, Molnár Elvira tanárnő vezetésével november 14-én ünnepi rendezvénnyel készültek.
Mit jelent a magyar nyelv? Az egyik legfontosabb dolgot az ember életében: anyanyelvet. Ezt a nyelvet tanultuk meg elsőként édesanyánktól, a környezetünktől, ezen a nyelven ejtettük ki az első szavakat, ez alakította világképünket. A magyar nyelv szavainak érezzük az ízét, a zamatát, ehhez kötődnek gyermekkori emlékeink.
Csokonai Vitéz Mihály így vall erről: “… teáltalad szólaltam én meg legelőször, teáltalad hangzott először az én fülemben az édes anyai nevezet.” Ezzel magyarázható, hogy anyanyelven sajátítjuk el legkönnyebben az ismereteket, ezért fontos az anyanyelven való tanulás.
Mit tegyünk a magyar nyelvért? Törekednünk kell az egyértelmű, kifejező, tartalmas fogalmazásra élőszóban és írásban, be kell tartanunk a helyesírási szabályokat; klasszikus és kortárs magyar szépirodalmi műveket kell olvasni, szókincsünk ezáltal gazdagodik, ez ad műveltséget, így formálódik jellemünk.
Egyéni, de közös felelősségünk is nyelvünk tisztaságának megőrzése, ápolása, fejlesztése. Rajtunk múlik, hogyan adjuk tovább gyermekeinknek nemzeti örökségünk, fennmaradásunk e fontos eszközét.
A Batthyány Lajos Általános Iskola 8. z osztályos tanulói, Fodor Petra Dorka és Urbán Milán Tamás 2023.november 11-én részt vett Kalocsán, a Szendrei Imre emlékére megrendezett Bács-Kiskun vármegyei zongoristák XX. találkozóján.
A fiatalok a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola zongora szakos növendékei.
Mindkét tanuló a III. korcsoportban Kiemelt Nívódíjat kapott.
„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” (Márai Sándor)
Karácsony közeledtével egyre nő szívünkben a várakozás a csodára, az égi ajándékra, a szeretet beteljesedésére, a fényesség megszületésére. A gyermekek kíváncsian, izgalommal telve figyelik a fa alatt felbukkanó ajándékokat, amelyek kalandos, szórakoztató játékokat ígérnek.
A cirkusz csodaládája is megannyi titkot rejteget, világhírű, fesztiváldíjas műsorszámok repítik el a közönséget egy olyan varázslatos világba, amelyben a béke, az egyensúly, a játékosság, a bizalom, s nem utolsó sorban a humor éppúgy megjelenik, mint a lehetetlen feletti győzelem, az emberi teljesítőképesség határain túli diadal.
Szédületes levegőszámok, lenyűgöző mutatványok, bámulatos trükkök, barátságos kutyák és lovak várják a nagyérdeműt, akiket a világ egyik legjobb bohócpárosa kalauzol végig az előadáson.
A Fővárosi Nagycirkusz Csodaláda című műsora a Lázár Ervin Program keretében a Batthyány Lajos Általános Iskola nyolcadikosainak is elhozta, megelőlegezte a Karácsony csodáját!
És hogy mit rejtett még a Csodaláda? Az igazi titkot: a szeretet titkát. Csodálkoztunk, nevettünk, és azon kaptuk magunkat, hogy mosolyogni kezdtünk, egymásra néztünk.
Ezt a titkot rejti még a karácsonyi csodaláda. Azt az ajándékot, hogy tudjuk egymást szeretni, tudunk egymásra figyelni, meg tudjuk ölelni egymást. Ez a nagy titka a Karácsonynak is, és ezt az ajándékot adja a Fővárosi Nagycirkusz a közönségnek.
A Márton-napi (november 11.) népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Szent Márton a középkor legnépszerűbb szentjei közé tartozott. A krónikák szerint 316-ban vagy 317-ben született a Római Birodalom területén, Pannónia provinciában, a mai Szombathely városában.
Apja parancsára 15 évesen belépett a római hadseregbe, és a galliai lovasságnál szolgált.
Egy hideg téli este gyökeresen megváltoztatta az életét, amikor találkozott egy koldussal, akit rablók vertek meg és fosztottak ki. Szent Márton kardjával kettévágta köpönyegét, és a didergő koldusra terítette. Éjszaka álmában megjelent neki Jézus a koldusnak adott köpenyben. A jelenés után hamarosan megkeresztelkedett, és még katonaként fegyver nélkül indult egy csatába. Végül a harc elmaradt, és az emberek ezt Márton csodatételének hitték. Rövidesen kilépett a hadseregből, megkeresztelte édesanyját, és Galliában a falvak lakóinak térítését végezte. Később Ligugében szerzeteskolostort alapított, és 371-ben Tours püspökévé választották.
A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni, ezért a pápai követ elöl a libák óljába bújt, de azok hangos gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elfogadni a megbízást. Ez a magyarázata, hogy a legtöbb ábrázoláson lúddal látható. Egészen haláláig püspökként is folytatta fontos hittérítő munkáját. 397. november 8-án halt meg Tours-ban, temetésére november 11-én került sor. Sírja felett kápolnát emeltek. Szülőháza helyén, Szombathelyen templom áll, és számtalan település viseli a nevét Magyarországon is, csakúgy, mint Európa más országaiban is.
A népi kalendáriumban Márton napja a gazdasági év végét jelentette. Befejeződtek a mezőgazdasági munkák, elvégezték az elszámolásokat, és kifizették a járandóságokat. Ennek megünneplésére nagy lakomát rendeztek, a mesterek a legényeket, a gazdák pedig a pásztorokat vendégelték meg. Novemberben már le lehetett vágni a hízott libát, így általában libator volt az ünnepi vacsora.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A liba hátsó részéből gyakran küldtek a helyi papnak is. Innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A finom falatok mellé megkóstolták az újbort is, mert ennek Márton volt a „bírája”. Bőven ettek-ittak, hogy az újesztendőben is legyen étel és ital az asztalon.
A Batthyány Lajos Általános Iskola német nyelvet tanuló diákjai Borbélyné Csábi Beáta és Tóth Angéla tanárnők vezetésével Szent Mártonra emlékeztek egy projektdélután keretében.
A játékos, német nyelvű feladatokat követően libával díszített lámpást készítettek és közösen énekeltek. A jó hangulatú programot libazsíros kenyér lakmározásával zárták.
Az idén is megrendezte a „Club Net Cet” Egyesület a „Majd én megmutatom!” számítógépes rajzpályázatot, „Mátra alján falu szélén” címmel. Az állatvédelem témára sok gyermekrajz érkezett, ahol az alkotásokat zsűri bírálta el. A legjobb rajzok közé 60 tanulót választottak, a többi 52 tanuló elismerő oklevélben részesült. Az eredményhirdetésre 2023. október 27-én került sor Budapesten, a Kelenvölgyi Közösségi Házban.
„Egy ember valódi jellemét abból lehet megismerni, ahogyan az állatokkal bánik.” /Paul McCartney/
Számtalan mese és történet szól bajba jutott állatokról, akik az emberek segítségével és gondoskodásával megmenekülnek. E témáról rajzoltak, festettek gyerekek és családok, barátok, fogyatékossággal élő felnőttek. A beérkezett, több, mint száz alkotásból kiválasztott képek vándorkiállításra kerültek.
A Batthyány Lajos Általános Iskola tanulói ebben az évben is taroltak. Első helyezés ért el, Besze Zsófia, aki az idén, júniusban ballagott el a 8.a osztállyal. Szintén 1.lett Rácz-Szabó Réka, 8. z osztályos tanuló és Csikós Adrienn a 6. a osztályból. A második helyet szerezte meg Sikár Jázmin, a tavalyi 8. a-ból.
Négy tanuló ért el 4. helyezést, Csölle Anna 7. a osztályos tanuló, Dobos Laura a tavalyi 8. z-ből, Juhász Levente 4.a osztályos tanuló és Olajos Eszter a 6. a osztályból. A többiek oklevelet kaptak. Az eredményhirdetésen és kiállításon a Batthyány Lajos Általános Iskolát a tanulók közül a 8.a osztályos Samu Bodza és Hegedűs Sándor, a 8. z osztályból Fodor Petra Dorka, Gulyás Réka, Kiss Enikő, Rácz-Szabó Réka és Patai Emma képviselte, a gyerekeket elkísérte Bakóné Nemcsok Ilona könyvárostanár és a koordinátor, Szederkényi Barbara tanárnő.
A második iskola-előkészítő foglalkozásokat október 24-én és 25-én rendezték meg a Batthyány Lajos Általános iskolában, két csoportban, összesen 37 nagycsoportos óvodás részvételével. Az iskola most is lehetőséget biztosította szülői részvételre a gyermekek érzelmi stabilitása érdekében, de ezzel a lehetőséggel már csak pár szülő élt. Ez abból is adódott, hogy a gyerekek könnyen alkalmazkodtak az új helyzethez, biztonságban érezték magukat. A foglalkozásokat Solymosiné Antalicz Tünde tanító, szakvizsgázott fejlesztő pedagógus és Bense Andrea tanító, gyógytestnevelő tartotta.
A foglalkozás középpontjába a több érzékszerv bevonását igénylő feladatok végzését tevékenykedtetést és a megtapasztalást helyeztem. A tanulási kedv és motiváció felkeltése érdekében sokféle színes eszközt alkalmaztam.
A forma megkülönböztető feladatban óriás méretű formákat háromszöget, négyzetet és téglalapot jártak körbe a gyerekek, ahol megismerttettem velük a formák tulajdonságait. A megtapasztalás után önállóan kellett a különböző méretű és formájú formákat szétválogatniuk. Ebben a feladatban mindenki kiválóan teljesített.
A pompomos feladatban a kártyákon lévő vizuális mintát kellett másolniuk a gyerekeknek, oly módon, hogy csipesszel kellett a pompomokat a pohárba belerakniuk figyelve a színre és a darabszámra. A színeket és a darabszámot jól észlelték és számlálták. A pompomokat nem volt egyszerű csipesszel áthelyezni.
A vonalvezető feladatban az óvodásoknak segíteniük kellett a nyuszinak eljutni a zöldséges kosárig. Fejlesztettem a kézügyességet, a szem- kéz koordinációt. Figyeltem a helyes ceruzafogás kialakítására. Ezen területen még fejlődniük kell.
A különbségkereső feladatban két képet kellett összehasonlítaniuk a gyerekeknek és 10 különbséget kellett keresniük. A feladattal a vizuális észlelést, differenciálást és a figyelmet fejlesztettem. A gyerekek jól megoldották a feladatot.
Bense Andrea (mozgásfejlesztés):
Lábboltozat erősítő játékos gyakorlatokat végeztek a gyerekek zokniban tornázva, majd ezek kiegészültek testvonal átlépő feladatokkal. Egy összetettebb „mocsárjáró” bátorságpróbán keresztül az egyensúlyérzéküket fejlesztették az ugrálókötélen áthaladás során. A koordinációs létra feladatainak „leugrálásához” a ritmusérzéküket, figyelmüket kellett használniuk. A pálya végén a különböző felületű akadályokon áthaladás a szenzoros érzékelésüket fejlesztette. A lelkes kis csapat minden tagja ügyesen, figyelmesen dolgozott, ezért sikeresen teljesítette a kihívásokat.
A gyerekeknek tetszettek a változatos, ötletes feladatok. Jól érezték magukat a foglalkozáson és az óra végén már a következő alkalomról érdeklődtek. A szülőknek örömmel mesélték a történéseket.
Gáll Levente a Kiskunfélegyházi Kyokushin Kumite SE versenyzője, a Batthyány Lajos Általános Iskola 4.z. osztályos tanulója 2023.10.28.-án, Budapesten a Ludovika Arénában rendezett IBK Nemzetközi Nyílt Kyokushin Karate Bajnokságban szerepelt.
Levente korcsoportjának mindkettő számában (Kumite és Kata), rendkívül erős mezőnyben a dobogón végzett, 2 bronzérmet is begyűjtött.
Szintén a kiskunfélegyházi Kyokushin Kumite SE színeiben, Kocsis Nóra és Kocsis Angéla a Batthyány 3.z osztályos tanulói is sikeresen vettek részt a megmérettetésen.
Angéla a dobogó 2.fokára állhatott fel -35kg-ban, míg Nóri 1. helyezett lett -40kg-ban.