A Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola növendéke, a Batthyány Lajos Általános Iskola 3.z osztályos tanulója, Juhász Eszter a Halász Ferenc Országjáró Tehetségkutató Versenyén, hegedű I. korcsoportban ezüst minősítést szerzett Szegeden.
Különdíjként fellépési lehetőséget kapott a Fesztivál Akadémia nyári rendezvényére, egy Bartók duó előadására. Mindezeken kívül nyert egy nemzetközi mesterkurzuson való ingyenes részvételt a Fesztivál Akadémián, illetve 2 fő részére 5 nagytermi koncertbelépőt.
Felkészítő tanára: Szeriné Biró Ágnes
Gratulálunk mindkettőjüknek a gyönyörű eredményhez. Forrás: batthyanysuli.hu
A Kiskunsági Nemzeti Park egy játékos, háromfordulós online Tavaszköszöntő természetismereti vetélkedőt hirdetett 3-4., az 5-6. és 7-8. évfolyamosok számára.
A versenyre 3 fős csapatokkal lehetett jelentkezni, ahol 3 fordulóban mérhették össze a tanulók a tudásukat, szorgalmukat és kreativitásukat. A Batthyány Lajos Általános Iskola az első két korosztályból összesen 12 csapattal képviseltette magát. A május 19-i döntőt Kecskeméten, a Természet Házában rendezték meg. Az 5-6. évfolyamon 76 csapat közül jutott a legjobb 4 közé Kiss Flóra, Módos Miléna és Rácz-Szabó Viktória 5.a osztályos tanulók. A lányok nagyszerűen teljesítették a megyei fordulót. Felkészítőjük: Kovács Ágnes
Pozsár Balázs, a Batthyány Lajos Általános Iskola 7.a osztályos tanulója a Sólyompróbák íjászverseny záróeseményén ezüstéremmel zárt. Összesítésben szintén az előkelő 2. helyezést érte el.
A város történeti múltját, hagyományait ápoló, a városalapító elődökre emlékező és a ma élő polgárokat köszöntő Városalapítók hete ünnepségsorozat keretében tartotta meg ünnepi ülését a kiskunfélegyházi képviselő-testület május 21-én, délelőtt, a városháza dísztermében. Ez alkalommal adták át a 2023. évi városi elismeréseket és a Holló-díjakat is.
A megjelenteket Csányi József polgármester köszöntötte, és felidézte: Kiskunfélegyháza legnagyobb kulturális és hagyományőrző eseményén, a Városalapítók hetén arra a történelmi dátumra emlékezünk, amikor a redempciót engedélyező kiváltságlevelet Mária Terézia királynő a Jászkun kerület legfőbb bírájának, Magyarország nádorának, gróf Pálffy Jánosnak átadta. Ez a nap 1745. május 24-e volt, amit 2000-től Kiskunfélegyháza ünnepeként tartunk számon.
– Minden település életében van egy ünnep, amely magasztos és felemelő. Kiskunfélegyháza esetében ez az ünnep a Városalapítók hete, amely minden évben a visszatekintés és a remény örök pillanata. Nekünk, kiskunfélegyházi polgároknak, becses hagyományként és üzenetként marad meg az a 278 évvel ezelőtti nap, amikor kihirdették a redempció törvényt. Ettől kezdve a kiskun terület ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált, amelynek Kiskunfélegyháza lett a székhelye.
Márai így írt az otthonról: „A szülővároshoz a viszonyunk az évekkel mind bensőségesebb, bonyolultabb lesz. Az ember lassan elfelejt minden érzelmességet, s mint minden bensőséges kapcsolatban, nem erényeit vagy hibáit nézzük annak, aki fontos nekünk, hanem a tényt, hogy van. S ez, ahogy múlnak az évek, mindennél fontosabb.”
A mi városunk csöndes, de amikor szól, akkor szavai örök emléket írnak a történelem nagykönyvébe: ez a város egyengette Petőfi lépteit, ez a föld ringatta bölcsőjét Móra Ferencnek, Holló Lászlónak, itt buzdított Kossuth, s „üdvözölte a csatákban megbarnult haragos kunokat!” Kiskunfélegyháza sokak szülőföldje, de a városnak nem mindig volt elég ereje, hogy mindenkit itt tartson, mindent megtartson. Akik elkerültek innen, mindig jó szívvel gondolnak a városra, és büszkén hirdetik: én félegyházi vagyok! Félegyházi, aki még a Rózsakertre is emlékezik, aki még a Fürdőszállóban vigadott, oly sokat sétált a platánok alatt, mennyi majálist megélt a Parkerdőben, ezt mind csak az érti, aki félegyházi.
Ezek a képeink a távoli és közelmúltból, a jelenből, de a városnak világos jövőképe is van. Olyan jövőképe, amelyben a mindennapi hősök szerepe meghatványozódik. Nemes és szép feladat azon emberek, közösségek elismerése, akik sokat tettek, tesznek Kiskunfélegyháza városáért.
Az élet számos területén lehet bizonyítani: a kultúrában, a sportban, a nevelésben vagy a mindennapi kenyérkereset biztosításában. Egy dolog ezekben az emberekben, közösségekben azonos: megalkuvást nem ismerő elszántsággal, a városalapítók hitével, az itt élőkért dolgoznak, tevékenykednek. A most kitüntettek többsége bizonyára azt mondja, ha megkérdezzük, hogy csak tették a dolgukat, végezték, amit elvállaltak, vagy rájuk bíztak. Ez minden. Igen, igen, de ez a legtöbb, a legbecsesebb. Köszönet érte! Szívből gratulálok minden kitüntetettnek! Vigyék messze ennek a városnak hírét, de továbbra is tevékenykedjenek érettünk! – mondta ünnepi köszöntőjében a polgármester.
Ezt követően Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója, az értéktár bizottság tagja ismertette a Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság döntését a városi értéktár gyűjteményébe választott helyi értékekről.
– A Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság szervezi a városban fellelhető nemzeti értékek azonosítását. Az elmúlt évek során 98 olyan tárgyi és szellemi, kulturális örökségi értéket vonultatott fel és emelt be a bizottság a városi értéktár gyűjteménybe, amelyet egy könyv formájában is megjelentetett. Ehhez a sorhoz csatlakozva a bizottság javaslata alapján a képviselő-testület öt újabb, városunkat meghatározó értéket kíván beemelni az értéktár gyűjteményébe. Ezek közül itt a város nagy nyilvánossága előtt három elismerést szeretnénk átadni az illetékeseknek. Mind a három a sport témakörében esedékes, három nagyívű pályát befutott sportoló, akik a város határain túl országosan, sőt, nemzetközi szinten is hosszú időn át megállták helyüket, és öregbítették városunk, országunk hírnevét – fogalmazott az értéktár bizottság tagja.
A döntésről tanúskodó dokumentumot Csányi József polgármester adta át az érintetteknek:
Kutasi László élvonalbeli labdarúgónak, aki hatszoros magyar válogatott futballista, és 6 alkalommal ölthette magára az olimpiai válogatott mezét is. Pályafutásában 198 NB I-es labdarúgó-mérkőzést tudhat maga mögött. (A tanúsítványt Kutasi László betegsége miatt Majoros László játékostársa vette át.)
Kisznyér Sándor egyszeres válogatott és háromszoros olimpiai válogatott futballista, aki az Újpesti Dózsa színeiben 90 mérkőzésen 17 gólt rúgott és csapatával kétszeres Magyar Kupa győztes lett.
Dr. Bálint László, aki tagja volt az U23-as Európa-bajnokságot nyert magyar labdarúgó-válogatottnak, a Pécs NB I-es csapatában 49, az NB II-es Hódmezővásárhely csapatában 47 mérkőzésen szerepelt. A Magyar Orvos Futballválogatott alapító tagja.
A fennmaradó két városi értéket, a Batthyány Lajos Általános Iskola ének tagozatát, valamint dr. Somogyvári Zoltánné Aliz néni volt kórusvezető tevékenységét méltató és elismerő értéket az iskola előző héten megtartott 50 éves fennállásának ünnepi rendezvényén adtuk át.
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2023. március 30-i ülésén hozott határozatot az önkormányzati kitüntetésekről. Az elismerésekről szóló tanúsítványt Csányi József polgármester, valamint Balla László és Rosta Ferenc alpolgármesterek adták át az érintetteknek.
Kiskunfélegyházáért kitüntető díjat kapott a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola Kiskunfélegyházának adott iskolatörténeti örökségéért, a felnövekvő nemzedékek oktatásáért. A díjat Bense Zoltán intézményvezető vette át.
Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testülete Elismerő Oklevele kitüntetésben részesült a Batthyány iskola 3 dolgozója:
Molnár Elvira tanár, Kiskunfélegyháza művészeti, zenei életében végzett tevékenységéért,
Osztopáni Mihály udvaros lelkiismerettel, elhivatottsággal és példaértékű szorgalommal végzett munkájáért,
Szederkényi Barbara matematika-informatika szakos tanár pályája iránti elkötelezettségéért, kiváló szervező munkája, együttműködése elismeréseként.
A Kiskunfélegyházi József Attila és Batthyány Lajos Általános Iskolák hetedik és nyolcadik évfolyamáról verbuválódott kis csapat látogatott el Londonba május 9 és 13-a között. Repülővel utaztunk és a nagyvárosban a helyi tömegközlekedést használtuk. A hét során 96000 lépést tettünk meg London utcáin és híres épületeiben. Jártunk a London Eye-on, a British Múzeumban, a Tower-ben, a Szent Pál Katedrálisban, a híres Regents- és Hyde parkokban. Láttuk a Buckingham palotát, a Tower hidat, Shakespeare legendás Globe Színházát, a Big Bent. És a lista nem teljes. Megtapasztaltuk a világváros nyüzsgését, a minden értelembe vett sokszínűségét.
A rengeteg látnivaló befogadása mellett a gyerekeknek nap, mint nap használniuk kellett angol nyelvtudásukat a vendéglátó családoknál és a városi helyzetekben, mint például a vásárlások során. Izgalmakkal teli, hasznos hetet töltöttünk a szigetország fővárosában. A gyerekeket Szana Andrea és Vass Viktória tanárnők kísérték.
A Kiskun Kupa elnevezésű versennyel tisztelgett a Kiskunfélegyházi Birkózó Egyesület idősebb Besze László emléke előtt. Hideg Zita és Hideg Balázs, a Batthyány Lajos Általános Iskola tanulói, a Kiskunfélegyházi Birkózó Egyesület versenyzői mindketten aranyérmet szereztek. Emellett Zita megkapta a legtöbb tussal szerzett győzelemért járó különdíjat, Balázst pedig a legtechnikásabb félegyházi versenyzőnek választották. A vándorkupát 1 évig szintén Zita őrizheti. Kiskunfélegyháza csapatban az első helyet szerezte meg.
Köszönjük korondi, szászrégeni, segesvári, resicabányai, zentai és magyarkanizsai sportbarátaink támogatását. Köszönjük edzőink áldozatos munkáját: Ván Jenő, Szabó József, Kelemen András, Polyák Dániel és Molnos Norbert.
Félegyháziak is részt vettek az „Énekel az ország” koncerten, amit május 7-én, Budapesten, a Müpában tartottak. Körülbelül 700-an szerepeltek a Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által vezényelt Verdi Requiem műsoron. A fellépők között amatőr zenekedvelők és profi művészek is helyet kaptak. Molnár Elvira a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola ének-zene és magyar szakos tanára, illetve Fantoly Márton, a Félegyházi Közlöny fotósa, a Kiskunfélegyházi Zenebarátok kórusának tagjai meséltek közös élményeikről.
A kezdeményezés Hollerung Gábor Liszt-díjas karmestertől származik, aki 1994 óta a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karmestere. Az elmúlt évtizedekben kiváló műveket választott ki az Énekel az ország rendezvényre. Idén mintegy 700 zenekedvelő lépett fel a Müpában, ahol a nagy létszám miatt két előadást rendeztek, így 400-400 énekes énekelte délelőtt és este Verdi nagysikerű művét, a Requiemet. Mind a két koncert teltházas hallgatóságot vonzott. A Requiemnek az ötlete Rossini halálakor fogalmazódott meg Verdiben, aki azt szerette volna, ha zeneszerzők egész sora írna egy-egy tételt a gyászmiséhez, hogy így tisztelegjenek az itáliai bel canto kiemelkedő alakjának emléke előtt. Ez akkor nem valósult meg, de Verdi az általa elkészített „Libera Me” tétel után később mégis megzenésítette a teljes Requiemet.
A két félegyházi résztvevő elmesélte, hogy a monumentális produkció megtanulásához minden segítséget megkaptak a jelentkezők: az elmúlt hónapokban rendszeresen közös próbákat tartottak Budapesten, valamint szerveztek egy háromnapos intenzív kurzust is Tatán. Ide családostól várták a résztvevőket, ahol a gyerekeket képzett pedagógusok foglalkoztatták. A szervezők azzal kedveskedtek az énekeseknek, hogy a gyerekekből kórust állítottak össze, akik egy kis dalos műsort adtak elő. Mindkét énekes számára örökre szóló élményt jelentett egy ilyen volumenű koncert részesének lenni, amit soha sem felejt el az ember. Márton kiegészítette a hallottakat: – Számomra is lenyűgöző volt az esemény. Nagyon örülök, hogy Elvira elhívott magával, és ilyen nagyszerű produkcióban vehettem részt. Azzal köszöntek el, hogy jövőre ismét részt vennének egy hasonló koncerten.
Fennállásának ötven éves évfordulóját ünnepelte a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola. A megemlékezést egy különleges eseménnyel tette emlékezetessé az intézmény, amikor a hagyományos anyák napi hangverseny mellett egykori és jelenlegi tanárok és tanítványok, közöttük számos kiváló művész, művésztanár és fiatal tehetségközreműködésével adtak jubileumi hangversenyt május 13-án, szombaton.
A Kossuth szakképző iskola tornacsarnokában megtartott anyák napi koncert felvezetőjeként Bense Zoltán intézményvezető köszöntötte a megjelenteket, különös tekintettel az édesanyákra és nagymamákra.
– A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az a biztos pont életünkben, akinek a szeretete örök – fogalmazott az intézményvezető, majd Örkény István szavait idézte: „Szeretetük átlát a hegyeken, hétmérföldes csizmával lépked a szeretetük, s egy léghajót elkormányoznak a szeretet erejével, ha rajta utazik gyermekük.”
Majd az 50. évforduló hivatalos ünnepségére került sor, amelynek alaphangját – a hála és tisztelet jegyében – Bense Zoltán összegző visszatekintése adta meg:
– Megbecsüléssel gondolok elődeimre, Bense György, Huszka Jenőné, Makányné Óvári Éva, Pap György, Bíró Jenő, Vargáné Oláh Zsuzsanna Judit igazgatókra, akikkel egymás munkájára építve sikerült kialakítanunk az eltelt 50 év alatt azt, ami a Batthyányra jellemző: szeretetteljes, családias légkört. Ahol a tudás érték és a gyerekszeretet az első. Megkülönböztetett módon és tisztelettel emlékezem azon pedagógusainkra, dolgozóinkra és tanítványainkra, akik már sajnos nem lehetnek köztünk.
Bense Zoltán kitért a Batthyány iskola történelmére is, amiből megtudtuk, hogy az épület Kerényi József Ybl-díjas építész tervei alapján épült meg 1971 és 1973 között, az iskola pedig 1973. július 1-én kezdte meg működését. Már javában folyt a tanítás, amikor 1973. szeptember 29-én ünnepélyes keretek között felavatták az épületet.
– 1973-ban tehát felépült egy csillogó épület Kiskunfélegyháza szívében, mert az akkori építők, várostervezők hittek abban, hogy mindig lesz benne gyermek, mindig lesz benne feladat, a város tovább fejlődik, s kell oda egy fáklya, kell a tudás háza – fogalmazott, majd leszögezte: – Ígérem, igyekszünk felvenni a versenyt a mai kor követelményeivel, de az értékőrzés, a népszokások és a hagyományok tisztelete is kiemelten fontos a Batthyány iskolában. Az iskola által képviselt értékeket szeretném megtartani és tovább erősíteni, megőrizve a közösség hagyományait, értékeit és szakmai színvonalát.
Ezt követően Pálfi Tamás, a Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója köszöntötte a vendégeket. Mint mondta, a Batthyány Lajos Általános Iskola az eltelt fél évszázad alatt igazi otthonává vált az ének-zene oktatásának, emellett sport, tanulmányi és műveltségi területeken is helyt állnak az intézmény diákjai. Ez nem történhetett volna meg a türelmes, áldozatos pedagógusi munka nélkül. Beszéde végén Pálfi Tamás egy születésnapi üdvözlő oklevél kíséretében adta át a tankerület jókívánságát.
A folytatásban Csányi József polgármester köszöntötte az ünneplőket, és megragadva a kivételes alkalmat, bejelentette a Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság döntését, miszerint az iskola ének-zenei oktatása és tehetséggondozása alapján felkerült a városi értéktárba. Az erről szóló tanúsítványt Molnár Elvira és Nagyné Mészáros Erika, az iskola ének-zene tanárai vették át.
– Az UNESCO 2016-ban nyilvánította a szellemi kulturális örökség részévé a Kodály-módszert. Magyarországon 1950-ben indult el a Kodály Zoltán zenepedagógiai módszere alapján működő képzés. Kiskunfélegyházán már az indulás első évtizedében, 1957-ben megalapították az „énekes iskolát”, amely azóta is folyamatosan jelen van a város kulturális életében, s szolgálja hivatásszerűen a 6-14 éves korú gyermekek ének-zenei nevelését.
Az ének-zenei képzés 1973 őszén kapott végleges otthont az akkor újonnan épült Batthyány Lajos Általános Iskolában, amelynek emelt szintű oktatása évfolyamonként egy osztályban valósul meg. Ez alsó tagozatos osztályokban heti négy óra éneklés és egy óra néptánc foglalkozást jelent. A harmadik, negyedik, ötödik osztályos tanulók alkotják a Kicsinyek Kórusát. A hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos diákok a Nagykórusban énekelnek. Heti két órában az énekkari foglalkozásokon ismerkednek a gyerekek a magyar és európai kórusirodalom jeles alkotásaival. Ezen alkalmakon készülnek fel az iskolai, városi rendezvényekre és a versenyekre.
A Batthyány iskolában a Kodály-módszer alapján tanító elhivatott zenepedagógusok évtizedeken keresztül tartó magas színvonalú oktató-nevelő munkájának eredményeként az iskola kórusai több alkalommal részesültek országos és nemzetközi szinten rangos szakmai elismerésben. Az országos Éneklő Ifjúság mozgalom szereplőiként elnyerték a Magyar Rádió Nagydíját. Hangfelvételük nagylemezen került a szélesebb közönség elé. Az iskola kórusai működésük több évtizede során egyaránt szereztek ezüst, arany diplomával minősítést megyei, országos és nemzetközi hangversenyeken. Több alkalommal részesültek a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége által adományozható legrangosabb, az „Év kórusa” elismerésben – foglalta össze a döntés indoklását a polgármester.
Csányi József ezt követően újabb bejelentést tett, miszerint az intézmény egykori, 2017-ben elhunyt pedagógusa, dr. Somogyvári Zoltánné, Alíz néni pedagógusi és karvezetői munkássága mostantól ugyancsak a Kiskunfélegyházi Értéktárat gazdagítja, kulturális örökség szakterületen.
– Pedagógiai és a kórusmozgalomban elért sikereit a zene és a gyermekek iránt érzett szeretete, valamint fáradhatatlan, kitartó munkája alapozta meg. Hitt abban, hogy a legnemesebb hangszer, az emberi énekhang kifejező ereje élményt szerez az éneklőknek s közönségének – idézett az előterjesztésből a polgármester.
A délután folytatásában felcsendülő dallamok a rendkívüli alkalom tiszteletére szóltak, különleges élményt nyújtva a hallgatóságnak és a közreműködőknek egyaránt.
A hangversenyen a kórusokat Meizl Ferencné, Kis-Fekete Vilmos, Molnár Elvira és Nagyné Mészáros Erika vezényelte. A néptáncosok művészeti vezetője Fantolyné Makány Ildikó. Akik fellépésükkel emelték az est fényét: Andrási Ádám, Bátki-Fazekas Zoltán, Bolla Julianna, Buza Judit Polett, Csáki Anikó, Csicsai Zsuzsanna, Csonka Róbert, Felber Gabriella, Gerhát László, Hegyesi Judit, Dr. Héjja Bella, Juhász Benedek, Kapus Eszter, Kálvin Balázs, Kátai Tibor, Kürti Gábor, Papp Nóra, Pocskai Roland, Retkes Krisztina, Sejben Ilona, Soós Brigitta, Szatmári Imre, Szeriné Biró Ágnes, Vaczláv Gergő.
A felcsendülő muzsika dallama és a kalotaszegi táncok rendkívüli atmoszférával töltötték meg a termet, de amikor megszólalt a valamikori Batthyánys diákokkal kiegészült összkar, tartalommal teltek meg Kodály szavai: „Nem sokat ér, ha magunk dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: ÖRVENDJEN AZ EGÉSZ VILÁG!”
Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli a Batthyány Lajos Általános Iskola, amely ünnepségsorozat első állomása volt egy iskolatörténeti kiállítás megnyitása május 11-én, csütörtökön.
A megjelenteket Bense Zoltán igazgató és a tanári énekkar fogadta, majd koszorúzás következett. Az igazgató visszaemlékezett dr. Somogyvári Zoltánné Molnár Alízra, mindenki Alíz nénijére, akinek emléktáblájánál folytatódott a megemlékezés.
– Megmutatta, hogyan kell a kultúra értékeit megbecsülni, a törvények szerint élni, a tanultakat érvényesíteni. Ez a kultúra nemcsak tudást, műveltséget hordozott, hanem erkölcsöt is. Megtanította az együttélés szabályait, mások elfogadását. Sokan felnőttek a kezei alatt és lettek művészek, tanárok, hivatásuk értékes képviselői – fogalmazott az igazgató, majd részletesen ismertette a kiváló pedagógus életútját, díjait, érdemeit.
A koszorúzás, majd egy meglepetés következett. Hideg Nándor, aki korábban a Batthyány tanulója volt, megkereste Bense Zoltánt, hogy az ötven éves évforduló tiszteletére egy maradandó, saját keze által készített emléket szeretne az iskolának adni. A felajánlás elkészült, így leleplezhették az 50. évfordulós emléktáblát, a Batthyány-emblémával, amit Hideg Nándornak köszönhet az iskola. A megjelentek nagy tapssal fejezték ki tetszésüket.
Az ünnepséget a harmadik emeleti Kodály-teremben folytatták, ahol az iskolatörténeti kiállítás is helyet kapott. Itt beszédet mondott az iskola korábbi igazgatója, Makányné Óvári Éva. Az egykori igazgató visszaemlékezett a korábbi évekre, arra, hogy az iskolát mindig egy nagyon összetartó tantestület jellemezte, amit korábban, és most is nagyon fontosnak tart.
– 50 év nem kis idő. Ebből 33 év adatott meg nekem, hogy itt szolgálhassak, 15 évet ebből vezetőként. Mindig tudtam, hogy kell egy csapat, aki megvalósítja a terveket. Úgy, ahogyan most történt a kiállítás kapcsán is. (…) Ebből a sokféle emberből egy új minőség jön létre és csak így működhet egy iskola. Az oktatás és nevelés mellett nagyon fontos, hogy élményeket nyújtsunk. Ha végigtekintünk a kiállítás képein, láthatjuk, hogy milyen gazdag múlttal rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy a gyerekeinknek, tanítványainknak tudtunk élményeket nyújtani – fogalmazott.
Az egykori igazgató beszéde után egy, kifejezetten erre az évfordulóra született zenei mű következett a tanári kar előadásában. A dal zenéjét Szatmári Imre szerezte, a szöveget Répa Mónika igazgatóhelyettes írta. A zeneszám után ünnepélyesen megnyílt az iskolatörténeti kiállítás, amelyet május 19-éig bárki megtekinthet az intézmény harmadik emeletén.
