A költészet napja alkalmából rendhagyó megemlékezést tartottak a batthyánys tanárok. Versmondással örvendeztették meg diákjaikat.
Weöres Sándor, József Attila, Byron, Nemes Nagy Ágnes és Szabó Lőrinc versei hangzottak el az intézmény tanárainak tolmácsolásában. Az iskolai könyvtár versek falával, verseskötetek asztalával, és könyvjelző készítéssel várta a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A versek átölelték őket egész nap, az udvaron a fákra helyezve, séta közben olvasgathatták, hogyan ihlette meg a természet csodálatos világa a költőket.
Forrás: Tóth Angéla, Pelyva Imre, batthyanysuli.hu
Az Oktatási Hivatal honlapján minden évben közzéteszik azon intézmények listáját, amelyek az Országos kompetenciamérés adatai alapján a legtöbb hozzáadott pedagógiai értéket teremtő magyar iskolák közé tartoznak. Az utolsó papíralapú mérés eredményei alapján a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola is felkerült ebbe az adatbázisba.
Az Országos kompetenciamérés elsődleges célja, hogy minden iskola számára biztosítsa azokat az objektív mutatókat, amelyek segítik intézményük önértékelését, és lehetővé teszik, hogy az intézmény vezetői, a fenntartó és nem utolsósorban a szülők kellőképpen megalapozott képet kapjanak, amely alapján össze tudják hasonlítani az iskolák teljesítményét.
A legalapvetőbb információ a tanulók szövegértés és matematikateljesítményét jellemző iskolai, telephelyi átlagpontszám. Ebből kiindulva mindenki meg tudja ítélni, hogy egy adott iskola hogyan teljesít az országos átlaghoz, illetve a hozzá hasonló méretű, elhelyezkedésű és típusú iskolák átlagához képest.
Az OKM adatai alapján azonosíthatók azok az iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna, azaz az átlagosnál nagyobb az ott folyó pedagógiai munkafejlesztő hatása.
Az Oktatási Hivatal célja ezzel, hogy felhívja a figyelmet a magyar pedagógiai gyakorlat kiemelkedő teljesítményeire. Ennek érdekében hozzák nyilvánosságra azoknak az iskoláknak a névsorát is, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik tanulóik képességeit.
Büszkék vagyunk tanulóink eredményeire, hiszen a Kecskeméti Tankerület Központ intézményei közül összesen csak 10 iskola szerepel ebben a rangos névsorban.
Intézményünk magas színvonalú oktató-nevelő munkájának folyamatosságát mutatják az újonnan nyilvánosságra hozott első digitálisan zajló mérési eredmények is.
Az Oktatási Hivatal ábráján a Batthyány Lajos Általános Iskola 8. évfolyamának 2022. évi természetismereti felmérése, annak eredménye, elemzése látható. Felül az országos, alatta a városi, majd a Batthyány iskola eredménye.
Az elért pontszám alapján a tanulókat képességszintekbe osztják. Minél magasabb pontszámot ér el egy tanuló, annál magasabb a képességszintje. A nyolcadik évfolyamon a 4. képességszintet tekintik alapszintnek. (Az ábrán kék színű)
A Batthyányban a 4. és az ez alatti szinteken jóval kevesebb tanuló van, mint országos szinten vagy a hozzánk hasonló városok iskoláiban. Ellenben az alapszintnél magasabb 5. szintet a tanulók 40%-a érte el, míg az országos átlag 19,2%. A 6. szintet is több, mint 2-szer annyian érték el, mint országos szinten.
A 2022/2023-as tanévben újra megszervezték a fejlesztős tanulók körében a Bács-Kiskun vármegyei szépíró versenyt. A Batthyány Lajos Általános Iskolát 12 diák képviselte a területi versenyen. Tanulóink szorgalmasan készültek a versenyre, ahol mindenki gyönyörűen írt. Az iskola büszke rájuk. A zsűri 3 Batthyánys tanulót díjazott, ők fogják iskolánkat képviselni a vármegyei fordulón.
Az 1. korosztályból Antal Blanka 2.a osztályos tanuló III. helyezett, míg Varga Izabella szintén a 2.a-ból II. helyezett lett. A 4. korosztályos Hufnágel Mónika 8.a osztályos leány II. helyezést ért el.
Felkészítő pedagógusok: Tóth-Horti Zsuzsanna tanítónő, Szunyiné Kis Anita és Solymosiné Antalicz Tünde fejlesztő pedagógusok.
davdav
Forrás: batthyanysuli.hu, Pap Éva, Solymosiné Antalicz Tünde, Tóth-Horti Zsuzsanna,
A gyerekek körében van egy népszerű hatfordulós extra tanulmányi levelezős verseny, ami leginkább sikerélményt nyújt számukra. Ez a Tudásbajnokság.
Ahogy a tanulók jellemzik: játékos, néha mókás, és nagyon izgalmas. A megmérettetés a tudás, ügyesség és bátorság próbája.
A Batthyány Lajos Általános Iskola 2.a osztályos tanulója, Csáki Hanna matematika tantárgyban arany fokozatot nyert, a 4.a osztályos Huszka Bianka Sára magyar nyelv és környezetismeret tantárgyakban szerzett arany fokozatot, matematikából pedig ezüstöt. Testvére, Huszka Laura Éva 6.a osztályos tanuló magyar nyelv, angol és természetismeret tantárgyakban szerzett arany fokozatot. Az 5.a osztály tanulója, Berecz Ábel angol kezdő tantárgyban nyert arany fokozatot.
A Magyar Rendőrség „CSAT(T)LAKOZZ!” – elnevezéssel országos kampányt indított 2023. március hónapban, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a biztonsági öv és a gyermekülés helyes használatára, azok fontosságára.
Magyarországon az övhasználati hajlandóság aránya jelentősen elmarad a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező európai országokban tapasztalható állapotoktól.
A felmérés alapján az övhasználati hajlandóság az elmúlt években nem javult, az első ülésen ülők 88 %-a, a hátsó utasok 57 %-a használja a biztonsági övet, mely mellett az is aggasztó, hogy a gépjárműben utazó gyermekek közül 10-ből átlagosan 4, megfelelő védelem nélkül vesz részt a közlekedésben.
A biztonsági öv életmentő szerepét számtalan tanulmány és a statisztikák is igazolják. Egy közlekedési balesetben a biztonsági övet használók túlélési esélye nagyságrenddel magasabb az öv becsatolását mellőző közlekedőkhöz képest. Övet használva a sérülések súlyossága is alacsonyabb, sőt egyes esetekben a sérülés akár el is kerülhető. A rendőrségi szakemberek a szülőket arra kérik, hogy óvják gyermekeik életét, minden utazás alkalmával használjanak és megfelelően rögzítsék az autós biztonsági gyermeküléseket, hogy a sérülések és halálesetek elkerülhetők legyenek!
A Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola 2.a osztályos tanulója,
Osztró-Szász Gábor Áron édesapjával és édesanyjával közösen nevezett a rendőrségi felhívásra. Családi kisfilmjük a második legjobbnak bizonyult a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának „Egyben tartja a családot” elnevezésű pályázatán.
A Batthyány Lajos Általános Iskola diákja, a 8.a osztályos Besze Zsófia öccsével, a nagycsoportos Kornéllal készített kisfilmet és nevezett a be a versenyre. Ők lettek az elsők és nyerték meg a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának pályázatát.
A Batthyány iskola büszke tanítványaira, és családtagjaikra. Szívből gratulálunk nekik.
A Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános iskola Kicsinyek kórusa arany minősítést szerzett a BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY ÉS FESZTIVÁLon
Vezényelt: Nagyné Mészáros Erika Zongorán közreműködött: Pocskai Roland
Az Interkultur Hungaria 2023 tavaszán is megrendezte az immár 18. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENYT ÉS FESZTIVÁLT.
A 18. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny és Fesztivál április 2. és 5. között zajlott a Magyar Zene Házában és a Művészetek Palotájában.
Az elmúlt napokban 10 külföldi és 18 magyar kórus váltotta egymást a Magyar Zene Háza Koncerttermében.
A rendezvényt 1988-ban hívták életre, amely azóta a nemzetközi kórusvilágban hatalmas tekintélyt vívott ki magának. Az eseményen a hazai és nemzetközi kórusvilág kiváló énekkarai vesznek részt, akik a verseny mellett megismerik egymást és egymás kultúráját.
A nyitóhangverseny, valamint a nagydíjas verseny és a díjkiosztó ünnepség a Müpában, a verseny pedig a Magyar Zene Házában zajlott. Művészeti vezető: Hollerung Gábor
Jézus Krisztus kereszthalála nem értelmetlen tragédia, hanem az emberiség üdvösségének az egyik legfontosabb eseménye – hangsúlyozza Hajagos Gyula a kiskunfélegyházi Szent István Egyházközség plébánosa, iskolánk katolikus hitoktatója, akivel a Félegyházi Közlöny munkatársa beszélgetett Húsvét üzenetéről és az ünnepi készülődésről.
– Mit ünneplünk Húsvétkor? – A Húsvét zsidó eredetű vallási ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A zsidók minden évben pontos előírások alapján megemlékeztek arról, hogy Isten Mózes vezetésével kiszabadította őket az egyiptomi rabságból. Ilyenkor elkészítették a húsvéti bárányt és elfogyasztották a húsvéti vacsorát. Ezen a vacsorán Jézus Krisztus olyan eseményeket tett, amelyek már nem a zsidó tartalmat hordozták, hanem vállalt és hirdetett következményei lettek az ünnepnek. Ez volt az első mozzanata annak az eseménysorozatnak, amit mi katolikusok megváltásnak nevezünk. Krisztus kereszthalálával és feltámadásával váltotta meg a világot bűneitől. Húsvét ennek az ünnepe. Erre emlékezünk a szent három napon az este 6 órakor kezdődő szertartásokon.
– Mi Húsvét üzenete?
– Sajnos azt látom, hogy az emberek jó része tartalom nélkül ünnepel, és nem azt ünnepli, amit a Húsvét valójában jelent. Azt kellene végiggondolni, hogy mit is jelent számunkra a Húsvét, mert ha kihagyjuk Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását, akkor ez csupán csak egy átlagos hétvége. El kellene gondolkodni azon, hogy mi mindent kell megköszönnünk Jézusnak, hiszen ő azért halt meg, hogy a bűntől megszabadítsa az embereket. Ezt a szabadságot kell ünnepelni, mint ahogy a zsidók is azt ünnepelték, hogy megszabadultak. Ők az egyiptomiak, mi keresztények, bűneink rabságából.
A böjti időszakban nem a böjt a fontos, hanem az, hogy amit nem eszek meg, azt miért nem eszem. A böjtölés lehet egyfajta tanúságtétel is a hitünkről, arról, hogy az egyház tanítása szerint akarunk élni. Jézus azon a napon nem evett és nem ivott semmit, sőt, az életét is feláldozta a mi üdvösségünkért. Gondolkodjunk el azon, hogy mi vajon ezt, hogyan köszönjük meg neki, és mit teszünk, hogy hálánkat kifejezzük. Lehet úgyis böjtöt tartani, hogy csak háromszor eszek, de ez önmagában nem érték. Kell hit is, hogy Jézus Krisztus értem halt meg, és a hitem kifejezése az, hogy ezeket a böjti előírásokat betartom.
– Hogyan ünnepel ilyenkor a keresztény világ? – A nagycsütörtöki emlékmise fontos eleme a lábmosás. A húsvéti vacsora egyik legjelentősebb pillanata az volt, amikor az apostolok arról beszélgettek, hogy ki közülük a hatalmasabb. Jézus ezt végighallgatta, majd letette felső ruháit, vizet öntött a mosdótálba, és megmosta lábukat. Ez a mozzanat beépült a katolikus egyház szertartásaiba. Jézus ezen a vacsorán változtatta át a kenyeret testévé, a bort vérévé, amit mi valóságos jelenlétként ünneplünk, vagyis Jézus Krisztus a kenyér és a bor színe alatt van jelen köztünk minden szentmisén. Nagypéntek a katolikus és protestáns egyházakban a legjelentősebb ünnep. Egyedülálló nap, ugyanis ez az egyetlen olyan alkalom, amikor sehol sem tartanak szentmisét. Ugyanis a mise az átváltoztatástól lesz mise, de ez nagypénteken kimarad a szertartásokból. Ezen a napon arra emlékezik a keresztény világ, hogy Poncius Pilátus Jézus Krisztust halálra ítélte és keresztre feszíttette. A passió éneklésével felelevenítjük ezt a szenvedéstörténetet, majd hódolatunk, tiszteletünk jeleként a kereszt előtt megállunk és megérintjük. Érdekessége a szertartásnak, hogy a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás után csendben megyünk ki a templomból. Nincs orgonaszó, nincs ének. Ez azt a döbbent és szomorú helyzetet érzékelteti, hogy Jézus meghalt a kereszten. Ez a kereszthalál nem értelmetlen tragédia, hanem az emberiség üdvösségének az egyik legfontosabb eseménye. Az üdvösség kiteljesedését egyedülálló misével ünnepeljük nagyszombaton. A leggazdagabb szertartású húsvéti vigília késő este kezdődik, szimbolizálva azt, hogy Jézus Krisztus éjszaka támadt fel. A szertartás első része a világosságot, a fényt ünnepli. Tüzet szentelünk, gyertyát gyújtunk, a templomban is egyre több lámpa gyullad föl, jelezve azt, hogy a bűn sötétségét a halálon aratott győzelem világossága legyőzte. De nemcsak a templom kerül fényárba, hanem az emberek is átélhetik ezt a világosságot. Most már nem a bűn sötétsége az, ami nyomaszt bennünket, hanem az a világosság ragyog ránk, ami Krisztus föltámadásból következett. Az ünneplés egy különleges része, hogy ilyenkor fogadjuk be a felnőtteket az egyházközség életébe, keresztelés, elsőáldozás, bérmálás formájában. Idén nyolc felnőtt részesül ezekben a beavató szentségekben. A szertartás látványos része, hogy a nagyböjti oltárképet leeresztjük. Már nem a keresztre feszített, hanem a feltámadt Krisztus van előttünk, amit a húsvéti gyertyával is megjelenítünk. Ekkor tartjuk a feltámadási körmenetet is, ami egyfajta tanúságtétel a hitünkről. Mi, akik részt veszünk a körmeneten hisszük azt, hogy Krisztus feltámadt, és ezt a hitünket nemcsak a templom falain belül valljuk meg, hanem ezzel a hittel kimegyünk az utcára, ahol közösen imádkozva, énekelve tanúságot teszünk.
