A Zene Világnapja

2020. Október 1.  A Zene Világnapja

Bár az év minden napján szívesen hallgatunk zenét, 1975 óta október elseje kiemelt jelentőséggel bír a zenebarátok életében.
A világhírű hegedűművész , Yehudi Menuhin kezdeményezésére a UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa ezt a napot a zene világnapjává avatta. A hagyomány, közel fél évszázaddal később is él és virágzik. A felhívás mozgalmat szült, azóta e napon világszerte a legkülönfélébb helyszíneken, műfajokban, stílusokban csendül fel a muzsika.
A zene körülölel bennünket!

Zenéje van a természetnek: a szél zúgása, eső kopogása, a madarak szárnysuhogása, éneke, az állatok hangja. De zenéje van a tárgyaknak is! Akár a vonat zakatolása, az edények csörömpölése, az ajtó nyikorgása, vagy a poharak „csengetése”, de még a telefonunk billentyűzete is ad olyan hangokat, amit zenének nevezhetünk.
Életünket keresztül-kasul szövi a zene, a bölcsőtől a sírig. A zene, ami az ember legősibb kifejezési formája. Még írni se tudott az emberiség, amikor a hang és a szó hatalmába kerítette. Az ősember is zenélt a maga módján. A zene első megnyilvánulása az ember életében a nevetés és a sírás, majd különböző eszközöket használt a ritmus kifejezésére. Később már nemcsak a ritmushangszerek voltak jelen, hanem sípok és kezdetleges furulyák is. Így kezdődött a zene és a hangszerek fejlődése, ami napjainkig tart.
Mai ünnepi megemlékezésünk célja, hogy népszerűsítsük a zene szeretetét, élvezetét: azt, hogy milyen fantasztikus elénekelni egy népdalt, akár egy népdalcsokrot, kórusművet, illetve milyen nagy öröm hangszerjátékosként előadni 1-1 zeneszerző művét, vagy egy zenei együttes tagjaként hangversenyélménnyel megörvendeztetni a közönséget.
A zene ma is módot ad arra, hogy az emberek megértsék egymást a zene közös nyelvén. A zene őszinte érzéseket kelt mindannyiunkban.Kodály Zoltán szavaival:„ A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”
Ma, október elsején kicsit rendhagyó módon, a Batthyány Lajos Általános Iskola iskolarádióján keresztül juttatjuk el hozzátok azokat a népdalokat, melyeket mesterünk: Kodály Zoltán az egész magyar lélek tükrének nevez, benne a magyarság minden lelki élményével.
A 7. z/II osztály tanulóitól először egy erdélyi, Küküllő vidéki népdalt hallhattok, majd kicsit vidámabb táncnótákat énekelnek nekünk.
Megemlékezésünket a 250 éve született Ludvig von Beethoven utolsó, 9. (d-moll) szimfóniájának közismert témájának csengettyűátiratával zárjuk. Ez a mű az első példa arra, hogy egy nagy zeneszerző szimfóniában énekhangot a hangszerekkel azonos szinten használ. Friedrich Schiller: „Óda az Örömhöz” szövegét szólisták és kórus énekli az utolsó tételben. A szimfónia az európai klasszikus zene egyik legismertebb, és Beethoven legnagyobb, süketsége alatt komponált mesterművei között számon tartott alkotás. Az Európai Unió a negyedik tétel egy részletét (Örömóda,) a hivatalos himnuszaként használja.
Ha tudtok, menjetek el szüleitekkel, a szombaton 19 órakor kezdődő, Szent István templomban tartandó Zenei Világnapi Hangversenyre! Fellépnek a Művészeti Iskola fúvószenekarai és a Zenebarátok Kórusa. Most pedig hallgassátok szeretettel a 7.z/II osztály rövid műsorát!
Nagyné Mészáros Erika ének-zene  tanár

Halász István : A zenéről

A zene kincseket rejt,
bánatot és bút feledtet,
örömöt, boldogságot ad,
vígságot és szelíd vigaszt.

 A zene minden műfaja
Múzsák csodálatos hangja!
Bezengi az egész világot,
szolgálja a boldogságot!

 Édesanyja dalát hallja a csecsemő,
és kíséri a dal, a zene, ha felnő,
majd ha eljön az élete végórája,
a dal, a zene lesz a búcsúztatója!
 
S ha majd felér a fáradt lelke a Mennyekbe,
a szférák zenéje lesz ott a kísérője!
A zene nagyon erős, hatásos csodaszer,
amely minket már életünkben egekbe emel!

In memoriam

DOBOS LÁSZLÓNÉ (HEGEDÜS ILONA) ARANYDIPLOMÁS PEDAGÓGUS
1929.10.05-2020.09.13.

Ica néni nagybetűs EMBER volt, akinek szakmai életútját lehetetlen pár mondatban összefoglalni. Élete elhivatottsággal, szeretettel volt telve, pillanatai szóltak családjának, szeretteinek, és szóltak az iskolának, ahol hosszú évtizedeket töltött, őszinte hivatástudattal, kiváló munkával, a köz szolgálatával.

Olvasd tovább

Minél többet a szabadban!

A járvány idején különösen fontos a testi és lelki egészség.
A gyermek- és serdülőkor kiemelten fontos fejlődési szakasz a lelki egészség szempontjából. Ebben az időszakban olyan készségek és képességek fejlődnek tovább, mint az önkontroll, az autonómia, és a társas tanulás, amelyeknek közvetlen hatása van a lelki egészségükre az életük folyamán. A lelki egészség fejlesztése kihívás, és viszonylag keveset foglalkozunk vele.
A COVID-19 koronavírus járvány idején különösen fontos a testi és lelki egészség, tanulók egészséges önképe és mentális egészsége. A gyermekek és serdülők is érzékelik, hogy a világ megbolydult. A már rutinos, megszokott mindennapi életük felborulását élik meg a társadalmi távolságtartás, a bizonytalanság következtében. Ez idő alatt sokan éreznek aggodalmat, szorongást, félelmet, a barátoktól való elszigeteltséget. Fontos, hogy alkalmazkodjunk és hatékonyan tudjunk reagálni ezekre a kihívásokra.
A Batthyány iskolában azon vagyunk, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban.
Akár a tanórai szünetekben, testnevelés órán, vagy a tanulószoba és a napközi idején is.
Így tettek szeptember 25-én a délutáni napköziben is, mely napot az emberi erőforrások minisztere a Magyar Diáksport Napjává nyilvánította. Jernei Anikó tanítónő vezetésével a nebulók zenés tornával pihenték ki az aznapi fáradalmakat.

Fél év után visszatért az élet a Batthyányba

Ha nem is meteorológiai megközelítésben, de a szeptemberi tanévkezdés visszavonhatatlanul az ősz közeledtének a jele.

“Hamarosan megszólal a csengő, jelezve a tanítás kezdetét. Mindenki vegyes érzelmekkel tekint az új tanév elé. Örömmel, hiszen találkozhattok a rég nem látott osztálytársakkal, várakozással, hisz lehet, hogy új gyermek jött az osztályba vagy épp új tanár fog benneteket tanítani. Mi pedagógusok már nagyon vártunk benneteket. Augusztus utolsó napjaiban csinosítgattuk az osztályokat, szépítgettük a folyosókat, az udvart, az ebédlő új bútorzatot kapott. Kérünk benneteket, hogy vigyázzatok rá, őrizzétek a rendet, hogy sokáig szép maradjon és jó érzéssel jöhessünk be mindannyian az iskolába! ” – kezdte beszédét Vargáné Oláh Zsuzsanna Judit intézményvezető.

“Kedves első osztályos gyerekek!

Kíváncsi arcotokat, csillogó szemeteket látva biztos, hogy várakozással néztek iskolás éveitek elé. Sok élmény, új barátok várnak rátok, ugyanakkor elkezdődik egy mindennapi kötelesség is, a tanulás. Biztos vagyok abban, hogy a tanító nénik segítségével, valamint szüleitek támogatásával kinyílik számotokra egy új és izgalmas világ. Szeretném, ha ez a felfedezés, ez a csoda egy életen át kísérne benneteket.”

Gyurkovics Tibor: Iskola nyitogató

Iskola, iskola,
ki a csoda
jár oda?
 
A takács a kovács,
a kőműves meg az ács,
a kardjával odajár
kese lovon a huszár!
 
Itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
mennyi szálat fon a pók.
 

Itt tanulta meg az í-t,
hogy a rózsa kivirít,
hogyan írja le az ú-t
s a Dunántúl csupa púp,
pörögtek az ő-k, az ű-k,
mint a fényes köszörűk.
 
Itt kezdte a hóember,
jaj de szép a december!
Itt sütötte meg a pék
a legelső kenyerét,
itt tanulta meg a csősz,
mikor sárgul meg az ősz,
minden ember itt tanulta
meg, hogy mennyit ér a munka,
á-t is, b-t is, c-t is,
itt tanulok én is!
 
Kinyújtom a kezemet,
ha ugyan elérem
a kilincset, s bemegyek
pirosan, fehéren,
körülöttem karikában
kürtös-fürtös kobakok,
itt tanult meg a halász is
készíteni csónakot,
itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
hogyan kötik a csomót,
meg a d-t, meg a t-t,
emberek becsületét!   

“Végezetül a következő tanévhez kívánok a diákoknak, a gyermekek sorsát szívén viselő szülőknek, az intézmény  minden dolgozójának jó egészséget, kitartást és sok sikert. Szeretném, ha minél tovább nyitva lehetne az iskola, de ezt csak közös erővel, a szabályok pontos betartásával lehet fenntartani.

Ezzel a 2020/2021-es tanévet megnyitom.”

Fotó: Görög Anita

Iskolakezdés

Kedves Szülők és diákok!
Iskolakezdési információink:
TANKÖNYVOSZTÁS: augusztus 27. (csütörtök) 9-12 és 14-17 óráig.
ÉNEKKARI PRÓBA: augusztus 27. (csütörtök), 8:00.
Ezen kötelező részt vennie a 6.z, 7.z/1, 7.z/2, 8.z osztályoknak.
ÉVNYITÓ: szeptember 1. 8:00.
Gyülekező 7:30-7:45-ig.
Megjelenés ünneplőben (fehér ing/blúz, fekete nadrág/alj, fekete cipő, nyakkendő)

EUROSAI-kezdeményezések a COVID-19 idején - ÁSZ Hírportál

A járványügyi rendezvények létszámkorlátja miatt kérjük, hogy NE VEGYENEK RÉSZT a nem elsős diákok szülei, hozzátartozói az évnyitón.
KÖZÖLJÜK, HOGY MINDEN ISKOLAKEZDŐ (ELSŐS) GYERMEKNEK CSAK 1, AZAZ EGY HOZZÁTARTOZÓJA VEHET RÉSZT AZ ÜNNEPSÉGEN.

Megértésüket köszönjük.
Bővebb információval az osztályfőnökök szolgálnak.

Nyári táborozók a Batthyányban

A gyerekeknek óriási szükségük van nyári táborokra, hisz hónapok óta nem voltak társaságban, így ki vannak éhezve a barátokra és az élményekre.

A táborokban új élményeket szereznek, melyek szerves részét fogják képezni személyiségüknek. A nyári táborokban nem csak a lélek, de a test is egészségesebbé válik. A legtöbbször szabad levegőn való játékok során a gyermek nélkülözi a digitális eszközöket, melyek az elmúlt hónapokban előtérbe kerültek. A táborok legfontosabb pozitívuma, hogy megajándékozzák gyermekeinket a közösség érzésével.

Olvasd tovább

Trianon 100

Száz év történelmi léptékkel nem nagy idő. De 100 év kitaszítottságban, megalázottságban, kifosztottságban örökkévalóságnak tűnik. Nincs mit csodálkozni azon, hogy máig nem gyógyultak be a sebek, hogy elevenünkbe mardos most is nagyapáink fájdalma. 

A trianoni békediktátum eredményeként Magyarország, nevében a Magyar Királyság önálló, független ország, de napjainkig feldolgozhatatlan következményekkel. Az ország területének kétharmada került más országokhoz és a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá. Egy európai nagyhatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia társországa közép-európai kis országgá vált.

Trianon napjainkban is bennünk él. Az egykori döntés gyakorlatilag a XX. század elejétől rányomja bélyegét a magyar közgondolkodásra, de mindennapjainkra is. Azok a nemzettestvéreink, akik a mai országhatárainkon kívül élnek, mindennap szembesülnek a döntés számukra/számunkra szomorú kihatásaival. Nyelvhasználat, kulturális lehetőségek, politikai és emberi jogok…

Mindezekkel kell együtt élnünk ma, de ezzel együtt és ennek ellenére tartsuk magunkat ahhoz, hogy egy nemzet vagyunk a fennálló földrajzi és politikai országhatárok ellenére is! Trianon pedig soha ne kopjon ki az emlékezetünkből! Segítsék abban megtartani Juhász Gyula szomorúan szép sorai: „És nem lehet feledni, nem, soha/ a bölcsőket és sírokat nekünk,/ Magyar bölcsőket, magyar sírokat, / Dicsőség és gyász örök fészkeit.” (Trianon)