Jézus Krisztus kereszthalála nem értelmetlen tragédia, hanem az emberiség üdvösségének az egyik legfontosabb eseménye – hangsúlyozza Hajagos Gyula a kiskunfélegyházi Szent István Egyházközség plébánosa, iskolánk katolikus hitoktatója, akivel a Félegyházi Közlöny munkatársa beszélgetett Húsvét üzenetéről és az ünnepi készülődésről.

– Mit ünneplünk Húsvétkor?
– A Húsvét zsidó eredetű vallási ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A zsidók minden évben pontos előírások alapján megemlékeztek arról, hogy Isten Mózes vezetésével kiszabadította őket az egyiptomi rabságból. Ilyenkor elkészítették a húsvéti bárányt és elfogyasztották a húsvéti vacsorát. Ezen a vacsorán Jézus Krisztus olyan eseményeket tett, amelyek már nem a zsidó tartalmat hordozták, hanem vállalt és hirdetett következményei lettek az ünnepnek. Ez volt az első mozzanata annak az eseménysorozatnak, amit mi katolikusok megváltásnak nevezünk. Krisztus kereszthalálával és feltámadásával váltotta meg a világot bűneitől. Húsvét ennek az ünnepe. Erre emlékezünk a szent három napon az este 6 órakor kezdődő szertartásokon.

– Mi Húsvét üzenete?

– Sajnos azt látom, hogy az emberek jó része tartalom nélkül ünnepel, és nem azt ünnepli, amit a Húsvét valójában jelent. Azt kellene végiggondolni, hogy mit is jelent számunkra a Húsvét, mert ha kihagyjuk Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását, akkor ez csupán csak egy átlagos hétvége. El kellene gondolkodni azon, hogy mi mindent kell megköszönnünk Jézusnak, hiszen ő azért halt meg, hogy a bűntől megszabadítsa az embereket. Ezt a szabadságot kell ünnepelni, mint ahogy a zsidók is azt ünnepelték, hogy megszabadultak. Ők az egyiptomiak, mi keresztények, bűneink rabságából.

A böjti időszakban nem a böjt a fontos, hanem az, hogy amit nem eszek meg, azt miért nem eszem. A böjtölés lehet egyfajta tanúságtétel is a hitünkről, arról, hogy az egyház tanítása szerint akarunk élni. Jézus azon a napon nem evett és nem ivott semmit, sőt, az életét is feláldozta a mi üdvösségünkért. Gondolkodjunk el azon, hogy mi vajon ezt, hogyan köszönjük meg neki, és mit teszünk, hogy hálánkat kifejezzük. Lehet úgyis böjtöt tartani, hogy csak háromszor eszek, de ez önmagában nem érték. Kell hit is, hogy Jézus Krisztus értem halt meg, és a hitem kifejezése az, hogy ezeket a böjti előírásokat betartom.

– Hogyan ünnepel ilyenkor a keresztény világ?
– A nagycsütörtöki emlékmise fontos eleme a lábmosás. A húsvéti vacsora egyik legjelentősebb pillanata az volt, amikor az apostolok arról beszélgettek, hogy ki közülük a hatalmasabb. Jézus ezt végighallgatta, majd letette felső ruháit, vizet öntött a mosdótálba, és megmosta lábukat. Ez a mozzanat beépült a katolikus egyház szertartásaiba. Jézus ezen a vacsorán változtatta át a kenyeret testévé, a bort vérévé, amit mi valóságos jelenlétként ünneplünk, vagyis Jézus Krisztus a kenyér és a bor színe alatt van jelen köztünk minden szentmisén. Nagypéntek a katolikus és protestáns egyházakban a legjelentősebb ünnep. Egyedülálló nap, ugyanis ez az egyetlen olyan alkalom, amikor sehol sem tartanak szentmisét. Ugyanis a mise az átváltoztatástól lesz mise, de ez nagypénteken kimarad a szertartásokból.
Ezen a napon arra emlékezik a keresztény világ, hogy Poncius Pilátus Jézus Krisztust halálra ítélte és keresztre feszíttette. A passió éneklésével felelevenítjük ezt a szenvedéstörténetet, majd hódolatunk, tiszteletünk jeleként a kereszt előtt megállunk és megérintjük. Érdekessége a szertartásnak, hogy a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás után csendben megyünk ki a templomból. Nincs orgonaszó, nincs ének. Ez azt a döbbent és szomorú helyzetet érzékelteti, hogy Jézus meghalt a kereszten. Ez a kereszthalál nem értelmetlen tragédia, hanem az emberiség üdvösségének az egyik legfontosabb eseménye. Az üdvösség kiteljesedését egyedülálló misével ünnepeljük nagyszombaton.
A leggazdagabb szertartású húsvéti vigília késő este kezdődik, szimbolizálva azt, hogy Jézus Krisztus éjszaka támadt fel. A szertartás első része a világosságot, a fényt ünnepli. Tüzet szentelünk, gyertyát gyújtunk, a templomban is egyre több lámpa gyullad föl, jelezve azt, hogy a bűn sötétségét a halálon aratott győzelem világossága legyőzte. De nemcsak a templom kerül fényárba, hanem az emberek is átélhetik ezt a világosságot. Most már nem a bűn sötétsége az, ami nyomaszt bennünket, hanem az a világosság ragyog ránk, ami Krisztus föltámadásból következett.
Az ünneplés egy különleges része, hogy ilyenkor fogadjuk be a felnőtteket az egyházközség életébe, keresztelés, elsőáldozás, bérmálás formájában. Idén nyolc felnőtt részesül ezekben a beavató szentségekben. A szertartás látványos része, hogy a nagyböjti oltárképet leeresztjük. Már nem a keresztre feszített, hanem a feltámadt Krisztus van előttünk, amit a húsvéti gyertyával is megjelenítünk. Ekkor tartjuk a feltámadási körmenetet is, ami egyfajta tanúságtétel a hitünkről. Mi, akik részt veszünk a körmeneten hisszük azt, hogy Krisztus feltámadt, és ezt a hitünket nemcsak a templom falain belül valljuk meg, hanem ezzel a hittel kimegyünk az utcára, ahol közösen imádkozva, énekelve tanúságot teszünk.

Forrás: felegyhazikozlony.hu