Polner Tiborné (1944 – 2018) emlékére

Megint elment egy kolléga. Nemrég még beszélgettünk veled, hiszen akármelyikünkkel is futottál össze, nem hagytad ki soha a lehetőséget a szívélyes társalgásra. Sejteni lehetett, hogy nagy baj van, de az ember mindig remél…

Hiányozni fogsz, Marcsi néni! Ahogyan a tanítványaid és fiatal munkatársaid szólítottak – tiszteletből és szeretetből.
Hiányzik majd humorod, iróniád, hangod és gyöngyírásod, s a „szív, a mi szívünkhöz közel álló”. Olvasd tovább →