


A Magyar Rendőrség „CSAT(T)LAKOZZ!” – elnevezéssel országos kampányt indított 2023. március hónapban, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a biztonsági öv és a gyermekülés helyes használatára, azok fontosságára.
Magyarországon az övhasználati hajlandóság aránya jelentősen elmarad a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező európai országokban tapasztalható állapotoktól.
A felmérés alapján az övhasználati hajlandóság az elmúlt években nem javult, az első ülésen ülők 88 %-a, a hátsó utasok 57 %-a használja a biztonsági övet, mely mellett az is aggasztó, hogy a gépjárműben utazó gyermekek közül 10-ből átlagosan 4, megfelelő védelem nélkül vesz részt a közlekedésben.

A biztonsági öv életmentő szerepét számtalan tanulmány és a statisztikák is igazolják. Egy közlekedési balesetben a biztonsági övet használók túlélési esélye nagyságrenddel magasabb az öv becsatolását mellőző közlekedőkhöz képest. Övet használva a sérülések súlyossága is alacsonyabb, sőt egyes esetekben a sérülés akár el is kerülhető. A rendőrségi szakemberek a szülőket arra kérik, hogy óvják gyermekeik életét, minden utazás alkalmával használjanak és megfelelően rögzítsék az autós biztonsági gyermeküléseket, hogy a sérülések és halálesetek elkerülhetők legyenek!
A Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola 2.a osztályos tanulója,
Osztró-Szász Gábor Áron édesapjával és édesanyjával közösen nevezett a rendőrségi felhívásra. Családi kisfilmjük a második legjobbnak bizonyult a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának „Egyben tartja a családot” elnevezésű pályázatán.
A Batthyány Lajos Általános Iskola diákja, a 8.a osztályos Besze Zsófia öccsével, a nagycsoportos Kornéllal készített kisfilmet és nevezett a be a versenyre. Ők lettek az elsők és nyerték meg a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának pályázatát.
A Batthyány iskola büszke tanítványaira, és családtagjaikra. Szívből gratulálunk nekik.


A kisfilmek a következő linkeken tekinthetők meg:
youtube.com/watch?v=vZdaYW7_ssM
facebook.com/watch/?v=6375416652516454
Forrás: batthyanysuli.hu, Bács-Kiskun Vármegyei Balesetmegelőzés, Besze Zsófia, Osztró-Szász család
A Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános iskola Kicsinyek kórusa arany minősítést szerzett a BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY ÉS FESZTIVÁLon
Vezényelt: Nagyné Mészáros Erika
Zongorán közreműködött: Pocskai Roland
Az Interkultur Hungaria 2023 tavaszán is megrendezte az immár 18. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENYT ÉS FESZTIVÁLT.
A 18. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny és Fesztivál április 2. és 5. között zajlott a Magyar Zene Házában és a Művészetek Palotájában.
Az elmúlt napokban 10 külföldi és 18 magyar kórus váltotta egymást a Magyar Zene Háza Koncerttermében.
A rendezvényt 1988-ban hívták életre, amely azóta a nemzetközi kórusvilágban hatalmas tekintélyt vívott ki magának. Az eseményen a hazai és nemzetközi kórusvilág kiváló énekkarai vesznek részt, akik a verseny mellett megismerik egymást és egymás kultúráját.
A nyitóhangverseny, valamint a nagydíjas verseny és a díjkiosztó ünnepség a Müpában, a verseny pedig a Magyar Zene Házában zajlott.
Művészeti vezető: Hollerung Gábor






Forrás: batthyanysuli.hu, fesztivalok.info, interkultur.hu, m.mupa.hu, zenehaza.hu
Jézus Krisztus kereszthalála nem értelmetlen tragédia, hanem az emberiség üdvösségének az egyik legfontosabb eseménye – hangsúlyozza Hajagos Gyula a kiskunfélegyházi Szent István Egyházközség plébánosa, iskolánk katolikus hitoktatója, akivel a Félegyházi Közlöny munkatársa beszélgetett Húsvét üzenetéről és az ünnepi készülődésről.
– Mit ünneplünk Húsvétkor?
– A Húsvét zsidó eredetű vallási ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A zsidók minden évben pontos előírások alapján megemlékeztek arról, hogy Isten Mózes vezetésével kiszabadította őket az egyiptomi rabságból. Ilyenkor elkészítették a húsvéti bárányt és elfogyasztották a húsvéti vacsorát. Ezen a vacsorán Jézus Krisztus olyan eseményeket tett, amelyek már nem a zsidó tartalmat hordozták, hanem vállalt és hirdetett következményei lettek az ünnepnek. Ez volt az első mozzanata annak az eseménysorozatnak, amit mi katolikusok megváltásnak nevezünk. Krisztus kereszthalálával és feltámadásával váltotta meg a világot bűneitől. Húsvét ennek az ünnepe. Erre emlékezünk a szent három napon az este 6 órakor kezdődő szertartásokon.
– Mi Húsvét üzenete?

– Sajnos azt látom, hogy az emberek jó része tartalom nélkül ünnepel, és nem azt ünnepli, amit a Húsvét valójában jelent. Azt kellene végiggondolni, hogy mit is jelent számunkra a Húsvét, mert ha kihagyjuk Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását, akkor ez csupán csak egy átlagos hétvége. El kellene gondolkodni azon, hogy mi mindent kell megköszönnünk Jézusnak, hiszen ő azért halt meg, hogy a bűntől megszabadítsa az embereket. Ezt a szabadságot kell ünnepelni, mint ahogy a zsidók is azt ünnepelték, hogy megszabadultak. Ők az egyiptomiak, mi keresztények, bűneink rabságából.
A böjti időszakban nem a böjt a fontos, hanem az, hogy amit nem eszek meg, azt miért nem eszem. A böjtölés lehet egyfajta tanúságtétel is a hitünkről, arról, hogy az egyház tanítása szerint akarunk élni. Jézus azon a napon nem evett és nem ivott semmit, sőt, az életét is feláldozta a mi üdvösségünkért. Gondolkodjunk el azon, hogy mi vajon ezt, hogyan köszönjük meg neki, és mit teszünk, hogy hálánkat kifejezzük. Lehet úgyis böjtöt tartani, hogy csak háromszor eszek, de ez önmagában nem érték. Kell hit is, hogy Jézus Krisztus értem halt meg, és a hitem kifejezése az, hogy ezeket a böjti előírásokat betartom.
– Hogyan ünnepel ilyenkor a keresztény világ?
– A nagycsütörtöki emlékmise fontos eleme a lábmosás. A húsvéti vacsora egyik legjelentősebb pillanata az volt, amikor az apostolok arról beszélgettek, hogy ki közülük a hatalmasabb. Jézus ezt végighallgatta, majd letette felső ruháit, vizet öntött a mosdótálba, és megmosta lábukat. Ez a mozzanat beépült a katolikus egyház szertartásaiba. Jézus ezen a vacsorán változtatta át a kenyeret testévé, a bort vérévé, amit mi valóságos jelenlétként ünneplünk, vagyis Jézus Krisztus a kenyér és a bor színe alatt van jelen köztünk minden szentmisén. Nagypéntek a katolikus és protestáns egyházakban a legjelentősebb ünnep. Egyedülálló nap, ugyanis ez az egyetlen olyan alkalom, amikor sehol sem tartanak szentmisét. Ugyanis a mise az átváltoztatástól lesz mise, de ez nagypénteken kimarad a szertartásokból.
Ezen a napon arra emlékezik a keresztény világ, hogy Poncius Pilátus Jézus Krisztust halálra ítélte és keresztre feszíttette. A passió éneklésével felelevenítjük ezt a szenvedéstörténetet, majd hódolatunk, tiszteletünk jeleként a kereszt előtt megállunk és megérintjük. Érdekessége a szertartásnak, hogy a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás után csendben megyünk ki a templomból. Nincs orgonaszó, nincs ének. Ez azt a döbbent és szomorú helyzetet érzékelteti, hogy Jézus meghalt a kereszten. Ez a kereszthalál nem értelmetlen tragédia, hanem az emberiség üdvösségének az egyik legfontosabb eseménye. Az üdvösség kiteljesedését egyedülálló misével ünnepeljük nagyszombaton.
A leggazdagabb szertartású húsvéti vigília késő este kezdődik, szimbolizálva azt, hogy Jézus Krisztus éjszaka támadt fel. A szertartás első része a világosságot, a fényt ünnepli. Tüzet szentelünk, gyertyát gyújtunk, a templomban is egyre több lámpa gyullad föl, jelezve azt, hogy a bűn sötétségét a halálon aratott győzelem világossága legyőzte. De nemcsak a templom kerül fényárba, hanem az emberek is átélhetik ezt a világosságot. Most már nem a bűn sötétsége az, ami nyomaszt bennünket, hanem az a világosság ragyog ránk, ami Krisztus föltámadásból következett.
Az ünneplés egy különleges része, hogy ilyenkor fogadjuk be a felnőtteket az egyházközség életébe, keresztelés, elsőáldozás, bérmálás formájában. Idén nyolc felnőtt részesül ezekben a beavató szentségekben. A szertartás látványos része, hogy a nagyböjti oltárképet leeresztjük. Már nem a keresztre feszített, hanem a feltámadt Krisztus van előttünk, amit a húsvéti gyertyával is megjelenítünk. Ekkor tartjuk a feltámadási körmenetet is, ami egyfajta tanúságtétel a hitünkről. Mi, akik részt veszünk a körmeneten hisszük azt, hogy Krisztus feltámadt, és ezt a hitünket nemcsak a templom falain belül valljuk meg, hanem ezzel a hittel kimegyünk az utcára, ahol közösen imádkozva, énekelve tanúságot teszünk.
Forrás: felegyhazikozlony.hu























Második alkalommal adott helyet amatőr lovasversenynek a Magyar Lovas-szabadidősport Szövetség rendezésében a „Zöldmező” Lovassport Egyesület pályája.
Dobos Eszter a Batthyány Lajos Általános Iskola 5.a osztályos tanulója Harriet nevű lovával nagyszerűen versenyzett.
Az ügyességi haladó hibaidős versenyszámban 2. helyezett lett, míg az ügyességi könnyű hibaidős számban 6. helyen végzett.
Eszter edzője Tapodi Richárd.
Nagyszabású programsorozattal készült Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata a Petőfi-bicentenáriumra. Ennek soron következő állomása volt az a két, a Neumann János Egyetemmel közös, Petőfihez kötődő pályázat is, amelyre a vármegyéből mintegy 650 versenymű érkezett be.
A háromtagú zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen szép számmal érkeztek nevezések. Az egyik, a Kép – Szöveg – Petőfi illusztrátori pályázat Petőfi-szövegekhez, a másik Videó- és fotópályázat a Mit jelent nekem ma Petőfi?- címet viselte.
Az illusztrátori pályázat 5-8. osztályosainak versenyében Horváth Eliza a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola 6. z osztályának tanulója 2. helyezést ért el.
Forrás: felegyhazikozlony.hu
Magyarország a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére, a Pénziránytű Alapítvány szakmai támogatásával 2015-ben csatlakozott az Európai Pénzhét közel harminc országot átfogó kezdeményezéséhez, amelynek célja az általános- és középiskolások pénzügyi ismereteinek megalapozása, valamint egy széleskörű szakmai összefogás megteremtése a pénzügyi tudatosság fejlesztésében aktív szervezetek, intézmények között.
A „PÉNZ7 Pénzügyi és vállalkozói témahét” kísérőeseményeként vitte ki a Batthyány Lajos Általános Iskola 3 matematika tanára a teljes felső tagozatot a Hősök Parkjába, s matematika órák keretében kapcsolódtak be a Pénzfutamba.
A játékosok a választott szabadtéri pályán 10 állomás között vándoroltak, ott az okostelefonjukra érkező feladatokat próbálták megoldani akadályverseny jelleggel. Minden feladatra egy szám, szó vagy betű volt a válasz. Cél a furfangos észjárás, egy-egy jó ötlet megtalálása. A szabadtéri kalandjátékban több arany és gyémánt rangú oklevelet szereztek a nebulók. A gyerekek és a felnőttek is sikerélményben gazdag órákat töltöttek el a szabadban.















Forrás: batthyanysuli.hu, medvematek.hu/penzfutam, penziranytu.hu/penz7


























