Szép eredmények születtek a Kecskeméti Bolyai János és Katona József Gimnázium által meghirdetett nyílt matematika háziversenyeken.
Bolyai János Gimnázium rendezte meg 8. osztályos tanulók részére a matematika versenyét.
A Batthyány Lajos Általános Iskola tanulóinak eredményei a következők:
Konkoly János Csongor 8.z 11. helyezés, Kis Barnabás 8.a 11. helyezés, Kiss Ramóna 8.a 13., Farkas Nóra Izabella 8.a 15., Borsos Dávid 8.a 16., Hideg Balázs 8.a 16., Zámbó Márk Szebasztián 8.a 20.
A Katona József Gimnázium 2 fordulós nyílt matematika háziversenyt hirdetett meg 7-8.osztályos tanulók részére, amelynek első fordulójára 2023. november 27-én került sor.
A Batthyány Lajos Általános Iskolából 14 tanulók jelentkezett és a 2. fordulóra 4 tanulót hívtak be a 2024. január 15-én tartandó végső mindent eldöntő megmérettetésre. Az eredményhirdetésre 2024. február 12-én 15:00 órai kezdéssel került sor, amelyre Kis Barnabás 8.a osztályos tanulót hívták be, aki ez előkelő 7. helyezést érte el a kb. 100 induló versenyzőből. Az eredményhirdetés után a díjazott versenyzőket és kísérőiket matematikai társasjátékokkal, térbeli logikai fejtörőkkel fogadták.
Felkészítő tanárok: Rádiné Petróczi Mária Márta, Szederkényi Barbara
A Batthyány Lajos Általános Iskola 1. osztályos tanulóinak aktív részvételével zajlik a „Közlekedjünk Együtt Vigyázzunk Egymásra” program.
Az eddigi foglalkozásokon játékos formában ismerkedtek a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályaival. A kis nebulók a közlekedési alapszabályokat gyakorolták, oktatófilmeket néztek közösen. Az előzőekben szituációs játékok, terepgyakorlatok, feladatlapok, színezők segítették az ismeretek élményszerű, gyakorlati elsajátítását.
Az 5. foglalkozás már nem csak elméleti, hanem gyakorlati jellegű volt, azaz élesben, kint a városban közlekedve frissítették és elevenítették fel eddigi tudásukat. A rendőr és tanító nénik irányításával az úttesten való átkelést gyakorolták, megfigyelték a közlekedési lámpák működését.
Kecskeméten, a Bolyai Természettudományi Csapatverseny Dél-Hunnia körzeti fordulójának 5. osztályos kategóriájában a Batthyány Lajos Általános Iskola „Napos csibék csapata” dobogón végzett. Nógrádi Lina és csapattársai, Konkoly Lilla Márta, Szólya Borbála 5.z osztályosok 3. helyezést értek el.
Felkészítő tanáruk, Vargáné Oláh Zsuzsanna Judit tanári fődíjban részesült a helyi szervezők által.
A „Nyelvész” Anyanyelvi Tanulmányi Verseny témái közt a nyelvi készségek, nyelvi kreativitás, helyesírás, nyelvhelyesség, szókincs, anyanyelvi érdekességek, szabályos és a szép nyelvhasználat szerepelnek. A kitűzött célok közt szerepet kapott az igényes és helyes nyelvhasználat elsajátítása, a nyelv sokszínűségének megismertetése, az érdeklődés felkeltése anyanyelvünk szépségei iránt, a nyelvi hagyományok ápolása.
A Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola tanulói a Nyelvész Anyanyelvi Verseny Bács-Kiskun vármegyei fordulójában nagyon szép eredményeket értek el.
Fekete Lili Édua 2. z osztályos tanuló első helyezett lett, így az országos döntőbe jutott.
Szólya Borbála az 5. z tanulója 4., Berecz Áron 8.a osztályos 5. helyezett, Osztró-Szász Gábor Áron 3.a osztályos tanuló 6. helyezést ért el. Mucsi Zselyke a 2. z-ből 9. lett, Juhász Eszter 4. z osztályos 15., míg a 4. z osztályos Molnár Sára Dóra a 24. helyezést érte el.
Felkészítő pedagógusok: Bokorné Varga Katalin, Fáber Judit, Lénárt-Szalkay Judit, Molnár Elvira, Nagy Sándor Zoltánné
Batthyány Lajos Általános Iskola február 12-én harmadik alkalommal várta az óvodásokat iskolaváró foglalkozására. A programsorozat célja, hogy a nagycsoportos korú óvodások minél hamarabb megbarátkozzanak az iskolával, életük következő helyszínével.
Harmadik foglalkozásunkon a harmadikosok farsangi felvonulását láthatták az ovisok. A 2.a osztály pingvinjei farsangi táncot lejtettek, míg a 3.z a nyári forróságba repítette el a nézősereget. Az ovisok így betekintést nyerhettek az iskola farsangi hangulatába, közben énekeltek, játszottak, majd kézműves foglalkozás keretében farsangi kalapot készítettek az iskolás gyerekekkel és a tanító nénikkel. A végén az „Itt a farsang, áll a bál” zenéjére közös farsangi tánccal zárták a látogatást.
Móra Ferenc halálának 90. évfordulójára meghirdetett Móra Szavalóversenyen a Batthyány Lajos Általános Iskolát két 4. z osztályos kislány képviselte. Lengyel Réka „Szeretem én nagyon”, Drozdik Leyla Hanim pedig a „Búcsúzik a rigó” című Móra verssel örvendeztette meg a népes hallgatóságot.
Ajándékul egy csodálatos körtemuzsikát és emléklapot is kaptak a gyerekek.
A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a szerdai napon megrendezett eseményre szeretettel várták a diákokat és tanáraikat a rendezők. Ezúttal azt kérték a gyerekektől, hogy Móra Ferenc „Úri kalap” című kötetéből olvassanak fel részleteket, ezzel kitöltve a rendelkezésükre álló 25 percet.
A Móra- felolvasónapon Tóth Angéla tanárnő vezetésével a Batthyány iskolát is képviselték a tanulók. Szeretettel idézték meg Móra Ferenc írásait.
Iskolánkban, a Batthyányban január 23-án és 24-én rendeztük meg az ötödik iskola-előkészítő foglalkozásunkat a nagycsoportos óvodások számára. A kicsik otthonosan és felszabadultan érezték magukat, végig kitartóan és aktívan dolgoztak.
A gyerekeknek elbújt formákat kellett megkeresniük, mely segítséget nyújtott az alak- háttér észlelés és megkülönböztetés fejlesztésében. A kakukktojás keresőben önállóan következtették ki, mely ábrák nem illenek a sorokba. Mindkét kihívást kiválóan megoldották. A képi megkülönböztető képességet és a figyelmet fejlesztő feladatnál a sor elején lévő mintával egyezőt kellett megkeresniük. Ez már nehezebb volt, de sokan hibátlanul dolgoztak.
A foglalkozás mozgásos részében izgalmas pályán kellett a gyerekeknek végighaladniuk. A tornapadon egyensúlyozva, sétálva jutottak el a mászóhengerhez, ezen áthaladva labdás feladathoz értek. A labdákat bóják között kézzel, majd lábbal vezették. Végül szabadon haladhattak labdavezetéssel. Többször is végig tudtak haladni a pályán és variálhatták a mozgáselemeket.
Az akadálypálya feladatai olyan mozgáselemeket tartalmaztak, amelyek biztos végrehajtása az elemi mozgások összerendezettségét biztosítja, valamint az iskolaérettség alapjait képezik. Ide tartozik a kúszás, mászás, biztos egyensúlyérzék. Fontos, hogy képesek legyenek a labdát gurítani, dobni, elkapni és pattogtatni.
A gyerekek nagyon élvezték a változatos feladatokat és biztos mozgással végezték azokat. Feladatul kapták, hogy hasonló mozgásokat végezzenek otthon, és ha az időjárás lehetővé teszi, akkor a szabadban is.
A foglalkozást vezette: Solymosiné Antalicz Tünde tanító, fejlesztőpedagógus és Bense Andrea tanító, gyógytestnevelő
Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 250. évfordulója alkalmából nagyszabású gálaműsort rendeztek február 4-én, vasárnap a Móra Ferenc Művelődési Központban.
A megjelenteket Vargáné Rácz Judit, az esemény háziasszonya köszöntötte, közöttük Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket, Csányi József polgármestert, valamint Balla László és Rosta Ferenc alpolgármestereket. Bevezetőjében ismertette Kiskunfélegyháza várossá fejlődésének előzményeit.
– A török pusztítást követően több mint 200 évre elnéptelenedő, korábban betelepített kunok lakta településünk újjáéledését az 1745-ös jászkun redempció indította el, amellyel a hajdani kun kiváltságok folytatásaként igazgatási és jogszolgáltatási önkormányzatot, szabadparaszti jogállást nyert Félegyháza. Ennek eredményeként megindult a népesség növekedése, a település fejlődése. Az igazi áttörést azonban 1774. február 4. hozta el, amikor Mária Terézia királynő aláírta Félegyháza mezővárosi rangra emelő levelét, új jövőt, a változás és a fejlődés lehetőségét adva ezzel polgárainak kitartó újjáépítő, értékteremtő munkájukért.
Innentől városunk fejlődése töretlen, és büszkeséggel mondhatjuk, hogy – az elmúlt 250 év nehézségei dacára – Kiskunfélegyháza mindig megőrizte központi szerepét. Az itt élő emberek törekvéseinek köszönhető, hogy mára dinamikusan fejlődő, befogadó, nyitott városként tartjuk számon, ahol jó élni, ahová érdemes családot tervezni, ahol érdemes megöregedni. E történésekkel, eredményekkel teli két és fél évszázad és a városunkat előrevivő nagyjaink érdemei előtt tisztelgünk ma ünnepi gálaműsorunkkal, félegyházi, illetve Félegyházához kötődő előadók, művészek közreműködésével.
Ezt követően Csányi József polgármester idézte meg ünnepi köszöntőjében az ősök emlékét, egészen az államalapítás koráig visszatekintve.
– Ugyan a városi lét még hosszú évszázadokba tellett, a város alapjai már megteremtődtek azzal, hogy a magyar kultúra és a kunokban rejlő erő gyökeret eresztett az alföld közepén – fogalmazott a város első embere.
Mint mondta, ez a település évszázadok csapásai közepette is bebizonyította, hogy van létjogosultsága. Csányi József beszélt azokról a tehetséges emberekről is, akik ebből az iskolavárosból indultak, az itt működő bölcsődékről, óvodákról, általános és középiskolákról, amelyek magas szintű tudást adnak a fiataloknak, és külön kitért a mezőgazdasági oktatásra, amely Kiskunfélegyházán a mai napig a legmagasabb szinten van jelen országosan viszonylatban is. Mint kifejtette, ezek a nagyon erős alapok adták meg annak a lehetőségét, hogy a helyi oktatási intézményekből továbbtanult fiatalok városunkba visszatérve sikeres vállalkozásokat tudtak létrehozni. Felhívta a figyelmet rá, hogy a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó vállalkozások sokasága tarja fent ma városunkat és ezekre okkal lehetünk büszkék.
A polgármester úgy fogalmazott, hogy értékeinket érdemeink szerint közvetítjük ország és világ felé. Kiskunfélegyháza komoly jövőre számíthat, mert komoly alapokon nyugszik. Ennek elválaszthatatlan része a katolikus keresztény kultúra, hiszen – emelte ki – akinek hite van, annak jövője van. Márpedig a Kiskunfélegyházán élő embereknek van hite, így jövője is. Az úton, amelyet bejárunk, példát teremtünk a jövő nemzedékének is. Olyan példát, amit remélhetőleg 250 év múlva is érdemesnek tartanak folytatni.
– Nagy örömmel tölt el, hogy ezen a jeles évfordulón én lehetek a város polgármestere. Megtiszteltetés, hogy olyan munkát végezhetek, amit örömmel teszek. Isten éltesse Kiskunfélegyházát még nagyon sokáig! – zárta beszédét a polgármester.
Lezsák Sándor köszöntő beszédében örömének adott hangot, amiért a gálát megelőző szentmisén nagy számban jelentek meg a templomban a városlakók. A folytatásban a város értékeit, a hagyományok iránti tiszteletét és szabadságvágyát emelte ki. A hungarikum mozgalmat kiemelve a Helyi Értéktár Bizottság munkájának fontosságáról is szót ejtett, ami – hangsúlyozta – arra épül, hogy minden település gazdagítja a hazai értékeket, minden település fontos a nemzet számára.
Emlékeztetett arra, hogy Kiskunfélegyháza 22 helyi értékkel van jelen a Bács-Kiskun vármegyei értéktárában, és a város helyi értékei közül nem egy már a várossá avatás, 1774 előtt is létezett. Állt már például a Sarlós Boldogasszony Templom, a Kiskun kapitányság épülete, valamint a Görögház is. Említést tett továbbá többek között a Hattyúházról, a Petőfi Sándor Emlékházról, a 100 éves platánsorról, a Pajkos-Szabó-féle szélmalomról, vagy a molnártelepi őskeresztről, elismeréssel szólva a Kiskunfélegyházi Helyi Értéktár Bizottság munkájáról.
Végezetül egy személyes élményét mesélte el az országgyűlési képviselő a Sarlós Boldogasszony Templomról. A történet egy lányról szólt, akivel egy zápor elől menekültek a templom falai közé. Gabriellának itt vallotta meg, hogy szeretné feleségül venni. Ma már több mint 50 esztendeje élnek együtt, három gyermeknek és 10 unokának örvendhetnek.
– Ezt köszönöm én a Sarlós Boldogasszony Templomnak és ezt köszönöm Félegyházának, amit szellemi szülőföldemnek tartok. Isten éltessen Félegyháza! – zárta gondolatait Lezsák Sándor.
A beszédek között kiskunfélegyházi, vagy kiskunfélegyházi gyökerekkel rendelkező előadók léptek színpadra. A gála eseményeit a Félegyházi Fanfár nyitotta Kis-Fekete Vilmos előadásában, majd Gombás Bende, Petőfi Sándor: „Szülőföldemen” című költeményét szavalta el. A városhoz oly sok szállal kötődő dr. Héjja Bella – akinek munkáját több díjjal is elismerték, népzenei, művészi tevékenysége gazdagítja a megyei értéktárat is – tárogatójátékával kápráztatta el a közönséget, majd Hideg János, a Kossuth Lajos Technikum Szakképző Iskola és Kollégium magyar szakos tanára olvasta fel Mária Terézia királynőnek a kiváltságlevélen 250 éve őrzött sorait. Őket Felber Gabriella, a Magyar Állami Operaház énekese és énekmestere követte, aki félegyházi születésűként szívesen jár vissza szeretett városába, műsorai helyi rendezvényeket tesznek különlegessé és feledhetetlenné. Előadásában Verdi Othello című operájából Desdemonától az Ave Maria csendült fel, zongorán kísért: Kálvin Balázs.
A műsor a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola Kicsinyek Kórusának fellépésével folytatódott, Nagyné Mészáros Erika vezetésével. A kórus számos rangos országos versenyen méretteti meg magát és viszi jó hírét ezzel Kiskunfélegyházának. A 2023-ban megrendezett Budapesti Nemzetközi Kórusverseny és Fesztiválon, valamint az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyén is a legmagasabb, Arany diplomával szerzett minősítést. A műsorszám különlegessége volt, hogy két dal erejéig Felber Gabriella is csatlakozott a kórushoz.
A gála meglepetés vendége St. Martin zeneszerző, zenész, előadóművész, szaxofon- és pánsípművész volt.
A gálaműsor keretében került sor azoknak az elismeréseknek az átadására is, amelyeket – kifejezetten a jubileumi esztendő tiszteltére – az elmúlt évtizedekben Kiskunfélegyházáért kiemelkedően dolgozó, a város hírnevét öregbítő, az itt élők életét és boldogulását a legkülönbözőbb területeken odaadón szolgáló személyeknek ítélt oda a képviselő-testület.
A jubileumi ünnepség záró műsorszáma a Félegyházi Táncszínház János vitéz című táncjátékának részletei voltak. Az esemény végén a fellépő művészek egyedi, jubileumi logóval ellátott mézeskalács ajándékot vehettek át, amelyek Ottó Beáta munkáját dicsérik.
