Móra felolvasó

A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a szerdai napon megrendezett eseményre szeretettel várták a diákokat és tanáraikat a rendezők. Ezúttal azt kérték a gyerekektől, hogy Móra Ferenc „Úri kalap” című kötetéből olvassanak fel részleteket, ezzel kitöltve a rendelkezésükre álló 25 percet.

A Móra- felolvasónapon Tóth Angéla tanárnő vezetésével a Batthyány iskolát is képviselték a tanulók. Szeretettel idézték meg Móra Ferenc írásait.

Forrás: Tóth Angéla, batthyanysuli.hu

Túl az 5. iskolaelőkészítőn

Iskolánkban, a Batthyányban január 23-án és 24-én rendeztük meg az ötödik iskola-előkészítő foglalkozásunkat a nagycsoportos óvodások számára. A kicsik otthonosan és felszabadultan érezték magukat, végig kitartóan és aktívan dolgoztak.

A gyerekeknek elbújt formákat kellett megkeresniük, mely segítséget nyújtott az alak- háttér észlelés és megkülönböztetés fejlesztésében. A kakukktojás keresőben önállóan következtették ki, mely ábrák nem illenek a sorokba. Mindkét kihívást kiválóan megoldották. A képi megkülönböztető képességet és a figyelmet fejlesztő feladatnál a sor elején lévő mintával egyezőt kellett megkeresniük. Ez már nehezebb volt, de sokan hibátlanul dolgoztak.

A foglalkozás mozgásos részében izgalmas pályán kellett a gyerekeknek végighaladniuk. A tornapadon egyensúlyozva, sétálva jutottak el a mászóhengerhez, ezen áthaladva labdás feladathoz értek. A labdákat bóják között kézzel, majd lábbal vezették. Végül szabadon haladhattak labdavezetéssel. Többször is végig tudtak haladni a pályán és variálhatták a mozgáselemeket.

Az akadálypálya feladatai olyan mozgáselemeket tartalmaztak, amelyek biztos végrehajtása az elemi mozgások összerendezettségét biztosítja, valamint az iskolaérettség alapjait képezik. Ide tartozik a kúszás, mászás, biztos egyensúlyérzék. Fontos, hogy képesek legyenek a labdát gurítani, dobni, elkapni és pattogtatni.

A gyerekek nagyon élvezték a változatos feladatokat és biztos mozgással végezték azokat. Feladatul kapták, hogy hasonló mozgásokat végezzenek otthon, és ha az időjárás lehetővé teszi, akkor a szabadban is.

A foglalkozást vezette: Solymosiné Antalicz Tünde tanító, fejlesztőpedagógus és Bense Andrea tanító, gyógytestnevelő

Forrás: batthyanysuli.hu

Nagyszabású jubileumi gálaműsor fellépője volt a Batthyány Kicsinyek Kórusa

Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 250. évfordulója alkalmából nagyszabású gálaműsort rendeztek február 4-én, vasárnap a Móra Ferenc Művelődési Központban.

A megjelenteket Vargáné Rácz Judit, az esemény háziasszonya köszöntötte, közöttük Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket, Csányi József polgármestert, valamint Balla László és Rosta Ferenc alpolgármestereket. Bevezetőjében ismertette Kiskunfélegyháza várossá fejlődésének előzményeit.

–  A török pusztítást követően több mint 200 évre elnéptelenedő, korábban betelepített kunok lakta településünk újjáéledését az 1745-ös jászkun redempció indította el, amellyel a hajdani kun kiváltságok folytatásaként igazgatási és jogszolgáltatási önkormányzatot, szabadparaszti jogállást nyert Félegyháza. Ennek eredményeként megindult a népesség növekedése, a település fejlődése. Az igazi áttörést azonban 1774. február 4. hozta el, amikor Mária Terézia királynő aláírta Félegyháza mezővárosi rangra emelő levelét, új jövőt, a változás és a fejlődés lehetőségét adva ezzel polgárainak kitartó újjáépítő, értékteremtő munkájukért.

Innentől városunk fejlődése töretlen, és büszkeséggel mondhatjuk, hogy – az elmúlt 250 év nehézségei dacára – Kiskunfélegyháza mindig megőrizte központi szerepét. Az itt élő emberek törekvéseinek köszönhető, hogy mára dinamikusan fejlődő, befogadó, nyitott városként tartjuk számon, ahol jó élni, ahová érdemes családot tervezni, ahol érdemes megöregedni. E történésekkel, eredményekkel teli két és fél évszázad és a városunkat előrevivő nagyjaink érdemei előtt tisztelgünk ma ünnepi gálaműsorunkkal, félegyházi, illetve Félegyházához kötődő előadók, művészek közreműködésével.

Ezt követően Csányi József polgármester idézte meg ünnepi köszöntőjében az ősök emlékét, egészen az államalapítás koráig visszatekintve.

– Ugyan a városi lét még hosszú évszázadokba tellett, a város alapjai már megteremtődtek azzal, hogy a magyar kultúra és a kunokban rejlő erő gyökeret eresztett az alföld közepén – fogalmazott a város első embere.

Mint mondta, ez a település évszázadok csapásai közepette is bebizonyította, hogy van létjogosultsága. Csányi József beszélt azokról a tehetséges emberekről is, akik ebből az iskolavárosból indultak, az itt működő bölcsődékről, óvodákról, általános és középiskolákról, amelyek magas szintű tudást adnak a fiataloknak, és külön kitért a mezőgazdasági oktatásra, amely Kiskunfélegyházán a mai napig a legmagasabb szinten van jelen országosan viszonylatban is. Mint kifejtette, ezek a nagyon erős alapok adták meg annak a lehetőségét, hogy a helyi oktatási intézményekből továbbtanult fiatalok városunkba visszatérve sikeres vállalkozásokat tudtak létrehozni. Felhívta a figyelmet rá, hogy a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó vállalkozások sokasága tarja fent ma városunkat és ezekre okkal lehetünk büszkék.

A polgármester úgy fogalmazott, hogy értékeinket érdemeink szerint közvetítjük ország és világ felé. Kiskunfélegyháza komoly jövőre számíthat, mert komoly alapokon nyugszik. Ennek elválaszthatatlan része a katolikus keresztény kultúra, hiszen – emelte ki – akinek hite van, annak jövője van. Márpedig a Kiskunfélegyházán élő embereknek van hite, így jövője is. Az úton, amelyet bejárunk, példát teremtünk a jövő nemzedékének is. Olyan példát, amit remélhetőleg 250 év múlva is érdemesnek tartanak folytatni.

– Nagy örömmel tölt el, hogy ezen a jeles évfordulón én lehetek a város polgármestere. Megtiszteltetés, hogy olyan munkát végezhetek, amit örömmel teszek. Isten éltesse Kiskunfélegyházát még nagyon sokáig! – zárta beszédét a polgármester.

Lezsák Sándor köszöntő beszédében örömének adott hangot, amiért a gálát megelőző szentmisén nagy számban jelentek meg a templomban a városlakók. A folytatásban a város értékeit, a hagyományok iránti tiszteletét és szabadságvágyát emelte ki. A hungarikum mozgalmat kiemelve a Helyi Értéktár Bizottság munkájának fontosságáról is szót ejtett, ami – hangsúlyozta – arra épül, hogy minden település gazdagítja a hazai értékeket, minden település fontos a nemzet számára.

Emlékeztetett arra, hogy Kiskunfélegyháza 22 helyi értékkel van jelen a Bács-Kiskun vármegyei értéktárában, és a város helyi értékei közül nem egy már a várossá avatás, 1774 előtt is létezett. Állt már például a Sarlós Boldogasszony Templom, a Kiskun kapitányság épülete, valamint a Görögház is. Említést tett továbbá többek között a Hattyúházról, a Petőfi Sándor Emlékházról, a 100 éves platánsorról, a Pajkos-Szabó-féle szélmalomról, vagy a molnártelepi őskeresztről, elismeréssel szólva a Kiskunfélegyházi Helyi Értéktár Bizottság munkájáról.

Végezetül egy személyes élményét mesélte el az országgyűlési képviselő a Sarlós Boldogasszony Templomról. A történet egy lányról szólt, akivel egy zápor elől menekültek a templom falai közé. Gabriellának itt vallotta meg, hogy szeretné feleségül venni. Ma már több mint 50 esztendeje élnek együtt, három gyermeknek és 10 unokának örvendhetnek.

– Ezt köszönöm én a Sarlós Boldogasszony Templomnak és ezt köszönöm Félegyházának, amit szellemi szülőföldemnek tartok. Isten éltessen Félegyháza! – zárta gondolatait Lezsák Sándor.

A beszédek között kiskunfélegyházi, vagy kiskunfélegyházi gyökerekkel rendelkező előadók léptek színpadra. A gála eseményeit a Félegyházi Fanfár nyitotta Kis-Fekete Vilmos előadásában, majd Gombás Bende, Petőfi Sándor: „Szülőföldemen” című költeményét szavalta el. A városhoz oly sok szállal kötődő dr. Héjja Bella – akinek munkáját több díjjal is elismerték, népzenei, művészi tevékenysége gazdagítja a megyei értéktárat is – tárogatójátékával kápráztatta el a közönséget, majd Hideg János, a Kossuth Lajos Technikum Szakképző Iskola és Kollégium magyar szakos tanára olvasta fel Mária Terézia királynőnek a kiváltságlevélen 250 éve őrzött sorait. Őket Felber Gabriella, a Magyar Állami Operaház énekese és énekmestere követte, aki félegyházi születésűként szívesen jár vissza szeretett városába, műsorai helyi rendezvényeket tesznek különlegessé és feledhetetlenné. Előadásában Verdi Othello című operájából Desdemonától az Ave Maria csendült fel, zongorán kísért: Kálvin Balázs.

A műsor a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola Kicsinyek Kórusának fellépésével folytatódott, Nagyné Mészáros Erika vezetésével. A kórus számos rangos országos versenyen méretteti meg magát és viszi jó hírét ezzel Kiskunfélegyházának. A 2023-ban megrendezett Budapesti Nemzetközi Kórusverseny és Fesztiválon, valamint az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyén is a legmagasabb, Arany diplomával szerzett minősítést. A műsorszám különlegessége volt, hogy két dal erejéig Felber Gabriella is csatlakozott a kórushoz.

A gála meglepetés vendége St. Martin zeneszerző, zenész, előadóművész, szaxofon- és pánsípművész volt.

A gálaműsor keretében került sor azoknak az elismeréseknek az átadására is, amelyeket – kifejezetten a jubileumi esztendő tiszteltére – az elmúlt évtizedekben Kiskunfélegyházáért kiemelkedően dolgozó, a város hírnevét öregbítő, az itt élők életét és boldogulását a legkülönbözőbb területeken odaadón szolgáló személyeknek ítélt oda a képviselő-testület.

A jubileumi ünnepség záró műsorszáma a Félegyházi Táncszínház János vitéz című táncjátékának részletei voltak. Az esemény végén a fellépő művészek egyedi, jubileumi logóval ellátott mézeskalács ajándékot vehettek át, amelyek Ottó Beáta munkáját dicsérik.

Forrás: felegyhazikozlony.hu, Z. A.

Fotó: Fantoly Márton

Medvevadászat Gyertyaszentelő napján

Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után ezen a napon, vagyis február másodikán mutatta be gyermekét a jeruzsálemi templomban. Innen ered a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása. De ezen a napon, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, egy népi megfigyelés is igen fontos szerepet töltött be elődeink életében.

Régen úgy tartották, ha február másodikán jó az idő, később fog tavaszodni. Ilyenkor azt mondogatták, inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!

A Batthyány Lajos Általános Iskola elsősei Medve napot tartottak. A néphagyomány felidézése után játékos feladatok következtek. Medvés mondókákat , verseket mondtak, dalokat  énekeltek. A tanító néni érdekességeket mesélt a medvékről, és ehhez kis filmeket tekintettek meg. A délelőtti tanulás a medve jegyében telt. Minden feladat ehhez kapcsolódott. Játékos rejtvényeket, kirakókat, fejtörőket oldottak meg. Kézműveskedtek, természetesen macik készültek. Ezen a napon mindenki elhozhatta a kedvenc plüss maciját is az iskolába, majd medvevadászatra is elindultak.

A jó hangulatú délelőttön játékos formában gazdagodtak élményekkel és új tudással a gyerekek. No és már szinte természetes, hogy a medvetánc sem maradt el.

Forrás: Tóth-Horti Zsuzsanna, batthyanysuli.hu

Egy fabábu története

Pinokkió egy életre kelt fabábu, akit Gepetto, az asztalosmester faragott ki, egy olyan farönkből, melyet önzetlen jóságáért cserébe kapott. Együttélésük szeretetteljes, de nehézségekkel teli. Elérkezik a nap, amikor a fiú hatalmas reményekkel felvértezve iskolába indul, de egy hang másfelé szólítja.

A Batthyány Lajos Általános Iskola alsó tagozata, kiegészülve az 5. évfolyammal, csütörtök délután a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházba látogatott, ahol a „Pinokkió” című előadást tekintették meg. A gyerekek és az őket kisérő felnőttek egyaránt jól szórakoztak.

Forrás: batthyanyiskola.hu, Kovács Ágnes, kecskemetinemzeti.hu

A múlt század elejét idéző bál a Batthyány iskolában

Az 1920-as évek pezsgő világa tárult a vendégek elé a Batthyány Lajos Általános Iskola farsangi bálján. Január 27-én, a kor hangulatát idéző ruhákba öltözött vendégek egy estére visszarepülhettek a múltba. Az aulában egymás mellett táncoltak a flapper lányok és a korabeli úriemberek, mintha csak egy igazi 20-as évekbeli estélyen jártunk volna. Nagyné Mészáros Erika, a Gyermekeinkért Alapítvány elnöke mesélt az esemény részleteiről.

Elmondta, az iskolában évente két nagy bált szerveznek: egyet szeptemberben, szüreti hangulatban, és egyet a farsangi időszakban. A mulatságokat az alapítvány és az iskola tantestülete közösen szervezi, a bevételt pedig mindig a tanulók javára fordítják. A tavalyi szüreti bálból például az első osztályban induló robotika szakkör fejlesztését finanszírozták, míg a mostani bál jóvoltából mozgáskotta-eszközöket terveznek vásárolni.

Az idei eseményen az 5. a osztály táncos műsorral lépett fel, a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola tanára, Takó Lajos és diákjai pedig dobszólóval szórakoztatta a közönséget. Az est hangulatát a Zafír együttes színesítette.

Az iskola dolgozói igazán kitettek magukért: az épület auláját és néhány földszinti tantermet csodálatosan feldíszítettek, hogy még inkább visszaadják a 20-as évek hangulatát. A bál nagy sikert aratott, mindenki nagyon élvezte az estét.

Forrás: V. B., felegyhazikozlony.hu, contrapasso2.blog.hu/

Ezüstös lányok a 2. z osztályból

Ezüst fokozatot ért el Móczár Hédi Anna, a Batthyány Lajos Általános Iskola 2.z osztályos tanulója a „7 próba, észpróba” matematikaversenyen.

Fekete Lili Édua a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola 2.z osztályos tanulója a hétvégén a „4 iskola sakkverseny-sorozat” második állomásán, Fülöpjakabon vett részt.

Lili az alsós lány kategóriában második helyezést ért el, így ezüstérmet akasztottak a nyakába.

Forrás: Lénárt-Szalkay Judit, batthyanysuli.hu

Szép eredmények úszásban is

Csütörtökön, január 25-én a városi uszodában került megrendezésre a Diákolimpia területi úszóversenye. A Batthyány Lajos Általános Iskola diákjai is nagyon szép eredményeket produkáltak, ezáltal többen a kecskeméti megyei döntőre kvalifikálták magukat.

Eredmények:

Hegyi Luca (5.z) 1. Hely 50m mell

Kovács Bence (4.a) 1. Hely 50m gyors és 50 m mell

Rabi Anna (5.a) 1. Hely 100m gyors és 2. Hely 100m mell

Zsigó Attila (8.z) 3. Hely 100m mell

Voltak, akik nem állhattak a dobogóra, de ők is szépen, sportszerűen versenyeztek.

Kiss Kornélia (3.z), Tóth Adrienn (4.z), Kiss Natália (5.z), Tóth Mária (5.z)

Forrás: Kis Barbara, batthyanysuli.hu

Közlekedjünk okosan!

Nemcsok Alexandra iskolarendőr, rendőrhadnagy tovább folytatta előadássorozatát a Batthyány Lajos Általános Iskola elsőseinek a „Közlekedjünk Együtt, Vigyázzunk Egymásra” program keretében.

A KEVE tanórákon a biztonságos közlekedés szabályainak elsajátításával ismerkednek meg a gyerekek.

A negyedik óra tananyaga a rendőri karjelzések megismerése, megtanulása volt. Játékos ismétléssel kezdődött az óra. Közösen elevenítették fel a közlekedési táblák jelentését, amit a kerékpáros közlekedéssel és a gyalogátkelőhelyen való helyes átkeléssel kapcsolatban tanultak. A lámpák jelzéseinek ismeretét drámajátékkal gyakorolták a tanító nénikkel. A bal- és jobb irányokat dalos, mozgásos játékkal ismételték át.

Az új tananyag részeként Nemcsok Alexandra iskolarendőr bemutatta a gyerekeknek a rendőri karjelzéseket és a forgalomirányító botot.

Az összefoglaló kérdések és azok megválaszolása után a tanulók a zöld táblát mutatták fel, jelezve, hogy jól érezték magukat, ezzel jelképesen zöld jelzést adtak a következő óra megtartásához. Az órákat Halász Attiláné Ildi néni, Tóth-Horti Zsuzsanna és Rogozsán Nikolett tanítók tartották a rendőr néni irányításával.

Forrás: batthyanysuli.hu

Harmadik hely a vízilabda tornán

Kovács Bence a Batthyány Lajos Általános Iskola 4.a. osztályos tanulója január 20-án a Csongrád Városi Vízilabda Sportegyesület színeiben Hódmezővásárhelyen az I. Hólabda Jótékonysági Vízilabda Tornán vett részt, ahol a harmadik helyezést értek el.

Edző: Görög Imre (Kiskunfélegyháza), Szremkó Krisztina és Kozák László (Csongrád)

Forrás: batthyanysuli.hu, Kis Barbara