2023.december 13-án a Batthyány Lajos Általános Iskola 2.a osztályos tanulói elevenítették fel a lucázás hagyományát.
Felkészítők: Jernei Anikó és Pál Alexandra.

A népszokás szerint a fiúgyermekek (kotyolók) kisebb csoportokban házról házra jártak, s fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és sok-sok jószágot ígértek, melyekért ajándékot (pl. almát, diót) kaptak cserébe. Ezután a gazdasszony a tyúkok alá tette a szalmát, hogy jobban tojjanak.

A népi hiedelmek szerint varázserejű pentagrammára emlékeztető formájú, háromlábú Luca-széket a régi fiatal legények készítették el hét darabból és többféle fából. A szék ülőrésze tölgy volt, a lábak csertölgy, akác- és kőrisfából készültek. A lábakat bükk-, feketedió és szelíddió elemek fogták össze. A csapokat fenyőből, hársból, cseresznyéből és gyertyánból faragták. Más források szerint kökény, boróka, jávorfa, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa voltak az alapanyagok. A hagyományos darabnak 13 nap alatt kellett elkészülnie. Innen a mondás, hogy Lassan készül, mint a Luca széke! A szokás szerint december 13-án kezdték el, és karácsonyig fejezték be. Habár szék volt, nem a ház berendezésének gyarapítására használták. A Luca-széknek érdekes funkciója volt. December 26-án, az éjféli misére csempészték be a legények, és felálltak rá, hogy megláthassák a tömegben a boszorkányokat. Mikor hazaértek, a széket elégették. A lángok lobogó hangja a máglyán égő boszorkányok szenvedését jelképezte. Luca valójában Szent Lúcia, akit a keresztény vallás vértanúként tart számon. Története szerint édesanyja csodával határos gyógyulása után álmában megjelent Szent Ágota, és ennek hatására Lúcia szüzességet fogadott, hozományát pedig felajánlotta a szegényeknek.

Forrás: batthyanysuli.hu