„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” (Márai Sándor)
Karácsony közeledtével egyre nő szívünkben a várakozás a csodára, az égi ajándékra, a szeretet beteljesedésére, a fényesség megszületésére. A gyermekek kíváncsian, izgalommal telve figyelik a fa alatt felbukkanó ajándékokat, amelyek kalandos, szórakoztató játékokat ígérnek.
A cirkusz csodaládája is megannyi titkot rejteget, világhírű, fesztiváldíjas műsorszámok repítik el a közönséget egy olyan varázslatos világba, amelyben a béke, az egyensúly, a játékosság, a bizalom, s nem utolsó sorban a humor éppúgy megjelenik, mint a lehetetlen feletti győzelem, az emberi teljesítőképesség határain túli diadal.
Szédületes levegőszámok, lenyűgöző mutatványok, bámulatos trükkök, barátságos kutyák és lovak várják a nagyérdeműt, akiket a világ egyik legjobb bohócpárosa kalauzol végig az előadáson.
A Fővárosi Nagycirkusz Csodaláda című műsora a Lázár Ervin Program keretében a Batthyány Lajos Általános Iskola nyolcadikosainak is elhozta, megelőlegezte a Karácsony csodáját!
És hogy mit rejtett még a Csodaláda? Az igazi titkot: a szeretet titkát. Csodálkoztunk, nevettünk, és azon kaptuk magunkat, hogy mosolyogni kezdtünk, egymásra néztünk.
Ezt a titkot rejti még a karácsonyi csodaláda. Azt az ajándékot, hogy tudjuk egymást szeretni, tudunk egymásra figyelni, meg tudjuk ölelni egymást. Ez a nagy titka a Karácsonynak is, és ezt az ajándékot adja a Fővárosi Nagycirkusz a közönségnek.
A Márton-napi (november 11.) népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Szent Márton a középkor legnépszerűbb szentjei közé tartozott. A krónikák szerint 316-ban vagy 317-ben született a Római Birodalom területén, Pannónia provinciában, a mai Szombathely városában.
Apja parancsára 15 évesen belépett a római hadseregbe, és a galliai lovasságnál szolgált.
Egy hideg téli este gyökeresen megváltoztatta az életét, amikor találkozott egy koldussal, akit rablók vertek meg és fosztottak ki. Szent Márton kardjával kettévágta köpönyegét, és a didergő koldusra terítette. Éjszaka álmában megjelent neki Jézus a koldusnak adott köpenyben. A jelenés után hamarosan megkeresztelkedett, és még katonaként fegyver nélkül indult egy csatába. Végül a harc elmaradt, és az emberek ezt Márton csodatételének hitték. Rövidesen kilépett a hadseregből, megkeresztelte édesanyját, és Galliában a falvak lakóinak térítését végezte. Később Ligugében szerzeteskolostort alapított, és 371-ben Tours püspökévé választották.
A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni, ezért a pápai követ elöl a libák óljába bújt, de azok hangos gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elfogadni a megbízást. Ez a magyarázata, hogy a legtöbb ábrázoláson lúddal látható. Egészen haláláig püspökként is folytatta fontos hittérítő munkáját. 397. november 8-án halt meg Tours-ban, temetésére november 11-én került sor. Sírja felett kápolnát emeltek. Szülőháza helyén, Szombathelyen templom áll, és számtalan település viseli a nevét Magyarországon is, csakúgy, mint Európa más országaiban is.
A népi kalendáriumban Márton napja a gazdasági év végét jelentette. Befejeződtek a mezőgazdasági munkák, elvégezték az elszámolásokat, és kifizették a járandóságokat. Ennek megünneplésére nagy lakomát rendeztek, a mesterek a legényeket, a gazdák pedig a pásztorokat vendégelték meg. Novemberben már le lehetett vágni a hízott libát, így általában libator volt az ünnepi vacsora.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A liba hátsó részéből gyakran küldtek a helyi papnak is. Innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A finom falatok mellé megkóstolták az újbort is, mert ennek Márton volt a „bírája”. Bőven ettek-ittak, hogy az újesztendőben is legyen étel és ital az asztalon.
A Batthyány Lajos Általános Iskola német nyelvet tanuló diákjai Borbélyné Csábi Beáta és Tóth Angéla tanárnők vezetésével Szent Mártonra emlékeztek egy projektdélután keretében.
A játékos, német nyelvű feladatokat követően libával díszített lámpást készítettek és közösen énekeltek. A jó hangulatú programot libazsíros kenyér lakmározásával zárták.
Az idén is megrendezte a „Club Net Cet” Egyesület a „Majd én megmutatom!” számítógépes rajzpályázatot, „Mátra alján falu szélén” címmel. Az állatvédelem témára sok gyermekrajz érkezett, ahol az alkotásokat zsűri bírálta el. A legjobb rajzok közé 60 tanulót választottak, a többi 52 tanuló elismerő oklevélben részesült. Az eredményhirdetésre 2023. október 27-én került sor Budapesten, a Kelenvölgyi Közösségi Házban.
„Egy ember valódi jellemét abból lehet megismerni, ahogyan az állatokkal bánik.” /Paul McCartney/
Számtalan mese és történet szól bajba jutott állatokról, akik az emberek segítségével és gondoskodásával megmenekülnek. E témáról rajzoltak, festettek gyerekek és családok, barátok, fogyatékossággal élő felnőttek. A beérkezett, több, mint száz alkotásból kiválasztott képek vándorkiállításra kerültek.
A Batthyány Lajos Általános Iskola tanulói ebben az évben is taroltak. Első helyezés ért el, Besze Zsófia, aki az idén, júniusban ballagott el a 8.a osztállyal. Szintén 1.lett Rácz-Szabó Réka, 8. z osztályos tanuló és Csikós Adrienn a 6. a osztályból. A második helyet szerezte meg Sikár Jázmin, a tavalyi 8. a-ból.
Négy tanuló ért el 4. helyezést, Csölle Anna 7. a osztályos tanuló, Dobos Laura a tavalyi 8. z-ből, Juhász Levente 4.a osztályos tanuló és Olajos Eszter a 6. a osztályból. A többiek oklevelet kaptak. Az eredményhirdetésen és kiállításon a Batthyány Lajos Általános Iskolát a tanulók közül a 8.a osztályos Samu Bodza és Hegedűs Sándor, a 8. z osztályból Fodor Petra Dorka, Gulyás Réka, Kiss Enikő, Rácz-Szabó Réka és Patai Emma képviselte, a gyerekeket elkísérte Bakóné Nemcsok Ilona könyvárostanár és a koordinátor, Szederkényi Barbara tanárnő.
A második iskola-előkészítő foglalkozásokat október 24-én és 25-én rendezték meg a Batthyány Lajos Általános iskolában, két csoportban, összesen 37 nagycsoportos óvodás részvételével. Az iskola most is lehetőséget biztosította szülői részvételre a gyermekek érzelmi stabilitása érdekében, de ezzel a lehetőséggel már csak pár szülő élt. Ez abból is adódott, hogy a gyerekek könnyen alkalmazkodtak az új helyzethez, biztonságban érezték magukat. A foglalkozásokat Solymosiné Antalicz Tünde tanító, szakvizsgázott fejlesztő pedagógus és Bense Andrea tanító, gyógytestnevelő tartotta.
A foglalkozás középpontjába a több érzékszerv bevonását igénylő feladatok végzését tevékenykedtetést és a megtapasztalást helyeztem. A tanulási kedv és motiváció felkeltése érdekében sokféle színes eszközt alkalmaztam.
A forma megkülönböztető feladatban óriás méretű formákat háromszöget, négyzetet és téglalapot jártak körbe a gyerekek, ahol megismerttettem velük a formák tulajdonságait. A megtapasztalás után önállóan kellett a különböző méretű és formájú formákat szétválogatniuk. Ebben a feladatban mindenki kiválóan teljesített.
A pompomos feladatban a kártyákon lévő vizuális mintát kellett másolniuk a gyerekeknek, oly módon, hogy csipesszel kellett a pompomokat a pohárba belerakniuk figyelve a színre és a darabszámra. A színeket és a darabszámot jól észlelték és számlálták. A pompomokat nem volt egyszerű csipesszel áthelyezni.
A vonalvezető feladatban az óvodásoknak segíteniük kellett a nyuszinak eljutni a zöldséges kosárig. Fejlesztettem a kézügyességet, a szem- kéz koordinációt. Figyeltem a helyes ceruzafogás kialakítására. Ezen területen még fejlődniük kell.
A különbségkereső feladatban két képet kellett összehasonlítaniuk a gyerekeknek és 10 különbséget kellett keresniük. A feladattal a vizuális észlelést, differenciálást és a figyelmet fejlesztettem. A gyerekek jól megoldották a feladatot.
Bense Andrea (mozgásfejlesztés):
Lábboltozat erősítő játékos gyakorlatokat végeztek a gyerekek zokniban tornázva, majd ezek kiegészültek testvonal átlépő feladatokkal. Egy összetettebb „mocsárjáró” bátorságpróbán keresztül az egyensúlyérzéküket fejlesztették az ugrálókötélen áthaladás során. A koordinációs létra feladatainak „leugrálásához” a ritmusérzéküket, figyelmüket kellett használniuk. A pálya végén a különböző felületű akadályokon áthaladás a szenzoros érzékelésüket fejlesztette. A lelkes kis csapat minden tagja ügyesen, figyelmesen dolgozott, ezért sikeresen teljesítette a kihívásokat.
A gyerekeknek tetszettek a változatos, ötletes feladatok. Jól érezték magukat a foglalkozáson és az óra végén már a következő alkalomról érdeklődtek. A szülőknek örömmel mesélték a történéseket.
Gáll Levente a Kiskunfélegyházi Kyokushin Kumite SE versenyzője, a Batthyány Lajos Általános Iskola 4.z. osztályos tanulója 2023.10.28.-án, Budapesten a Ludovika Arénában rendezett IBK Nemzetközi Nyílt Kyokushin Karate Bajnokságban szerepelt.
Levente korcsoportjának mindkettő számában (Kumite és Kata), rendkívül erős mezőnyben a dobogón végzett, 2 bronzérmet is begyűjtött.
Szintén a kiskunfélegyházi Kyokushin Kumite SE színeiben, Kocsis Nóra és Kocsis Angéla a Batthyány 3.z osztályos tanulói is sikeresen vettek részt a megmérettetésen.
Angéla a dobogó 2.fokára állhatott fel -35kg-ban, míg Nóri 1. helyezett lett -40kg-ban.
A közhiedelemben a Mindenszentek és a Halottak napja gyakorlatilag eggyé vált, pedig jelentős különbség van a két ünnep között.
Mindenszentek November 1.
Mindenszentek ünnepe a megdicsőült Egyház jeles napja. A keresztény hit szerint az élő és elhunyt hívek egymásért könyörögve és helytállva titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében (latinul: communio sanctorum), ami egy természetfölötti szeretet-közösség, s amelyet a Jézus Krisztusban való hit és az isteni kegyelem hoz létre. Ennek alapján beszélünk a földön élő hívők közösségéről, a küzdő Egyházról (Ecclesia militans), a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkekről, a szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), és a már mennyekbe jutott üdvözült hívekről, a diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans).
Mindenszentekkor azokat a megdicsőülteket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt az egyházi kalendárium név szerint nem emlékezhet meg: az életszentség hírében meghaltakról, s akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyek országába.
A szentek keresztény tisztelete már a 2. században megkezdődött a vértanúk sírjánál. Keleten 380 körül, a Pünkösd utáni első vasárnapon az összes vértanúról egy napon emlékeztek meg. A nyugati egyházban attól kezdve ünnepelték Mindenszentek napját, amikor Szent IV. Bonifác pápa (608-615) 609. május 13-án a Boldogságos Szűz Mária és az összes vértanúk tiszteletére fölszentelte Rómában a Pantheont. III. Gergely pápa idején (731-741) az ünnep május 31-re került – ekkor „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett – majd IV. Gergely pápa (827-44) november 1-re helyezte át. Jámbor Lajos császár 835-ben az egész birodalomban elrendelte. Terjedésében nagy szerepe volt a franciaországi Cluny bencéseinek.
Mindenszentek napjának alapgondolata, hogy az emberben vágyódás ébred a szentek boldogságának elgondolására, mely arra tud ösztönözni, hogy kövessük példájukat. Gyarló emberek voltak ők is, de az isteni kegyelem által küzdelmeikkel legyőzték a kísértéseket, mellyel megmutatták az örök boldogság felé vezető utat. Az emberi ideák és valódi példaképek hiánya meg tudja nyomorítani az embert, ezért érdemesnek mutatkozik visszatalálni Mindenszentek ünnepének igazi tartalmához: a révbe jutottak segítenek minket utunkon Isten felé.
Halottak napja November 2.
Az Egyház kezdetektől fogva imádkozott a hívek üdvösségéért, megemlékezett az elhunytakról, majd később egy külön napot is a halottak emlékének szentelt, melyet halottak napjának hívunk. A konkrét napot – november 2-át – először Szent Odiló (961/62-1049) a franciaországi Cluny 4. apátja írta elő a 10. században. Ezen a napon a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg az Egyház ünnepélyes szentmisék bemutatásával. Az elhunytakért végzett szentmise bemutatás visszanyúlik az őskeresztény korba. Aranyszájú Szent János (344-347k.–407) szerint maguk az apostolok rendelték el, hogy a halottakról megemlékezzünk, amikor az Eucharisztiát ünnepeljük, mert tudták, hogy az elhunytaknak ebből nagy hasznuk származik. Ezért mutattak be szentmisét az elhunyt hívőkért haláluk/temetésük napján és azok évfordulóin is.
A hívők kezdettől fogva átérezték, hogy Jézus Krisztus utolsó vacsorájának és az azt megújító szentmisének (az Eucharisztiának) az örökkévalóságba nyíló távlata van, mert úgy gondolták, hogy amikor Jézus a bűnök bocsánatára testét és vérét a tanítványokért és sokakért oda adta az utolsó vacsorán, akkor ezzel áttörte az idő korlátait, hiszen a földi idő szerint ekkor még nem halt meg, ekkor még nem ontották ki a vérét. Mégis ezt az áldozati vért, a szövetség vérét adta tanítványainak. Jézus a saját halálát áldozatnak fogta fel, s az Eucharisztiában ezt tette jelenvalóvá. Azért végeztek szentmisét, Eucharisztiát a halottakért a korai keresztények, azért említették meg a szentmisékben a szentek nevét, azért kezdtek el Eucharisztiát végezni a vértanúk sírja fölött, mert az eucharisztikus lakoma már itt, a földön megjeleníti azt a királyi menyegzőt, amiről Jézus beszélt. Az Isten országa asztalánál ott ülnek a szentek, s oda hivatalos minden hívő, mi és kedves halottaink is, akikért imádkozunk.
Az Egyház hite szerint, ha elhunyt halottaink a mi imáink és jócselekedeteink által is támogatva eljutnak az üdvösségre, közbenjáróinkká válnak Isten előtt, így irgalmát és kegyelmét kérik számunkra. A régebbi időkben a halottak napjához számtalan népszokás kapcsolódott, melyekből a koszorúk, virágok és mécsesek sírokra helyezése maradt fönn mai korban.
Halottak napja nem csupán az emlékezésről szól, hanem a találkozásról. Hitünk szerint elhunyt szeretteinkhez legközelebb a szentmisén vagyunk, ott ér össze a már célba értek és a még úton lévők istendicsérete, imája. Amikor kimegyünk szeretteink sírjaihoz, oda is találkozni megyünk, mert hisszük, hogy élnek, s Krisztuson keresztül ma is szólnak hozzánk, közbenjárnak értünk, mi pedig értük. Hisszük, hogy továbbra is összetartozunk, közbenjárunk egymásért, s hogy találkozunk még, mert a szeretet erősebb a halálnál.
…amikor elérkeznek a borongós őszi napok, a gyerekek vidámságát Halloween ünnepe pezsdíti fel. Mindenki félelmetes külsőbe bújhat, ijesztgethet.
Délután minden osztály felölti magára félelmetesebbnél félelmetesebb, vagy ijesztően vicces jelmezét. Meglátogatják egymást a tantermekben, rácsodálkozva egymás borzasztó kinézetére.
A halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A szent jelentésű „hālig” melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow „szent”, „szent ember” jelentésű szóból.
A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnepoktóber 31. éjszakáján, melyet elsősorban az angolszász országokban tartanak.
Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is.
A történelem során több hasonló római kori ünnep is elvegyült a kelta halálkultusz samhain nevű ünnepével, ezért mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori Mediterráneumból származó elemeket is tartalmaz, amelyek kiegészültek az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómiai bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, almahalászattal is.
A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Stefan Moser, a salzburgi kelta múzeum igazgatója szerint „az a tény, hogy a halloween kelta eredetű szokás, olyan mítosz, amely a halloween elterjedésével kezdődött, és azóta nem távolították el, azonban nincs komoly kapcsolat a két dolog között.
Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé, majd a legkedveltebbé halloween ünnepe, az ünnepi fesztiválokon szörnyek, boszorkányok, földönkívüliek, kalózok, rajzfilmek és mesék szereplői, állatok és hírességek maszkjait viselő jelmezesek jelennek meg.
A halloweenhez kapcsolódó szokások eljutottak Magyarországra is, a bulizós és játékos hangulatú harsány szokásokkal és a vicsorító vagy vigyorgó, de rendszerint világító töklámpás szimbólumával, amely jellegzetes kellékként az ír népszokás faragott karórépájából az évszázadokig tartó változások során a mai napig megmaradt
Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de ha a kereskedőkön múlna, már piros betűvel lenne a naptárban, akárcsak a Valentin-nap. A boltokban nálunk is megjelentek a Halloween-tökök, és egyre több ilyentájt a beöltözős buli.
A pedagógusok próbálnak minél kreatívabb és felejthetetlenebb Halloween partyt szervezni, de leginkább az idegen nyelvet tanítók próbálják a témát beépíteni a tanórába, ahol hasznos ismereteket tudnak feldolgozni a Halloween kapcsán.
Forrás: batthyanysuli.hu, divany.hu, index.hu, wikipedia
A Félegyházi Térségi Sportiskola U7, U9, U11 korosztály csapatai a XII. Októberi Futball Fesztiválon vettek részt október 23-án. A torna helyszínének a csepeli Csep-Gól FC pályája adott otthont. A Puebla Foci Suli által szervezett kupán minden korosztályban tíz-tíz csapat nevezését tudták fogadni.
Az FTSI U9-es csapat tagja volt Nagy Noel, a Batthyány Lajos Általános Iskola 3.a osztályos tanulója is. A fiúk három győzelemmel és két értékes döntetlennel jutottak a döntőbe, ahol a frissebb ellenfél gyors gólokkal döntötte el a mérkőzést, így a srácok egy szépen csillogó ezüstéremmel térhettek haza.
Forrás: batthyanysuli.hu, ftsi.hu, Nagyné Farkas Mária
Szép eredmény született a III.SZLSZ Döntőjén, a budapesti Nemzeti Lovardában.
A „Zöldmező” Lovassport Egyesület versenyzője Dobos Eszter, aki a Batthyány Lajos Általános Iskola 6. a osztály tanulója lovával, Harriettel változatos, zsúfolt és izgalmas versenyt tudhat a háta mögött.
A kétnapos szabadidőlovas szakág versenyen 54 lovasból álló ügyességi haladó 11-14 éves kategóriában, küzdelmes versenyben a páros 14.-ik és 21.-ik helyre segítették egymást.
Csak így tovább és sikeres felkészülést kívánunk a további versenyekre.