Jövőre 50 éves lesz a Batthyány

Pillanatképek a Batthyány Lajos Általános iskola közel 50 éves történetéből.

Az iskola főbejárata mellett látható a „Fiú bagollyal” szobor. Avatására 46 évvel ezelőtt, 1976. június 5-én került sor.

Gáti Gábor Munkácsi-díjas szobrász alkotása

Harmadik hely Kassán és Sárospatakon

Hideg Balázs Kassán az Olimpiai Reménységek Versenyén 5 ország képviselői között bronzérmet szerzett a szabadfogású válogatott keret tagjaként.

Kassa után Sárospatakon folytatódtak a küzdelmek. Hideg Zita harcos meccsei is kellettek ahhoz, hogy az Országos Csapatbajnokságon 11 csapatból a félegyházi lányok az országos 3. helyet szerezzék meg.

Edzők: Ván Jenő, Szabó József, Kelemen András, Polyák Dániel és Molnos Norbert.

Fotó: Szabó József, Kiskunfélegyházi Birkózó Sportegyesület

A madáretető téli vendégei

Közeleg a tél. Egyre rövidebb ideig süt a nap, hosszabbak az éjszakák. Hidegebb van, a rovarok is elbújnak. A fecskék elrepülnek olyan vidékre, ahol télen is meleg van és eleséget is találnak maguknak.

Sok madár viszont itthon marad, akik közül sok elpusztul, hisz nem találnak maguknak ennivalót.

A Batthyány Lajos Általános Iskola 2.a osztályos tanulói Zsuzsa néni irányításával készítettek madárkalácsot. Került a marhafaggyúba sok-sok finomság: dió, napraforgómag, zabpehely, len és köles is.

A madarak hálásak, hisz tavasszal vidám énekükkel, a fák gondos tisztogatásával köszönik meg, hogy átsegítettük őket a zord télen.

Fotó: Tóth-Horti Zsuzsanna

Ünnepeltük nyelvünket

A magyar nyelv a magyar nép szellemi-kulturális öröksége, nemzeti identitásának alapja. Mit is jelent számunkra ez a nap, miért van szükség rá? Talán alkalmat adhat, hogy tudatosan gondoljunk arra, ami életünk természetes része: az anyanyelvünkre.

A bátrabbak Fáber Judit tanárnő vezetésével vidám, játékos nyelvtörőben vettek részt.

E diákok személyes élményeket szereztek, valódi aktív résztvevői lettek e napnak. Ezáltal élővé tették a megemlékezést, éppen úgy, ahogyan anyanyelvünk is élő.

Hová és minek menjek

Azaz hol is tanuljak tovább?

Egyre közeledik az az idő, amikor el kell dönteni, hogy merre tovább? Nem könnyű döntés a pályaválasztás, ami a szülőknek és diákoknak is óriási kihívást jelent.

2022. november 16-án magas részvétel mellett nagy sikerű pályaválasztási szülői értekezletet tartottak a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskolában. Az eseményen hat félegyházi középfokú oktatási intézmény képviseltette magát, bemutatva az intézmények képzési kínálatát. 

A szülők mellett több tanuló is eljött a tájékoztatóra, ahol hasznos információkat kaptak a továbbtanulással kapcsolatosan.

Jövőre 50 éves lesz a Batthyány

Pillanatképek a Batthyány Lajos Általános iskola közel 50 éves történetéből.

A Batthyány dombormű avatása egy úttörő rajnapló feljegyzése szerint:

„1983. október 21-én felavatták Markolt György domborművét, mely Batthyány Lajost ábrázolja”

A léleksimogató tárogató

Molnár Elvira tanárnő meghívására dr. Tóth Ákos a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar docense, tárogatós a felsős zenei osztályoknak tartott rendhagyó énekórát a Batthyány Lajos Általános Iskola Kodály-termében. Vetítéssel egybekötött csodálatos muzsikával varázsolta el hallgatóságát, így mutatva be a 125 éves reformtárogató hangszert. 

Megtudtuk tőle, hogy az eredeti, régi idők tárogatóját töröksípnak is nevezték, aminek élesebb hangja volt, ezt javarészt csatákban, harci jelzésekre használták, valamint esténként a tábortűz mellett szórakoztatták az embereket. A modern tárogató már sokkal lágyabb hangú, gyorsabb és változatosabb dalokat lehet eljátszani vele.

Ő maga 8 éves korában kezdett klarinéton játszani, majd lassan 20 éve, hogy megismerkedett a tárogatóval. Azóta elválaszthatatlanok egymástól. Repertoárjában megtalálhatóak a Rákóczi, Petőfi és Kossuth korának népszerű dallamai, a századforduló idején keletkezett művek, népdalok, műdalok magyar és egyházi dallamok.

Fotó: batthyanysuli.hu

Ha lúd, legyen kövér

Réges-régen volt egy Márton nevű ember, aki már fiatal korában is nagylelkűségéről volt híres. Segítette a szegényeket, elesetteket, az emberek pedig hálából püspökké akarták avatni. Főhősünk erre kevésbé vágyott, ezért a kinevezés elől egy libaólba bújt, ahol viszont az állatok gágogásukkal lebuktatták, így Márton mégis csak püspök lett, később pedig az egyház szentté avatta.

A Batthyány Lajos Általános Iskola németes csoportja Márton napi délutánt tartott az iskolában. Borbélyné Csábi Beáta tanárnő vezetésével ismerkedtek a gyerekek e híres nap hagyományaival.

Szent Márton napja jelentette a paraszti, mezőgazdasági év végét. Kezdetét vette a téli pihenő időszaka. A cselédek megkapták bérüket és hozzá egy libát. Országszerte lakomákat rendeztek. A hihedelem szerint Márton napján ludat illik enni, mert aki ezt nem teszi, az egész évben éhezni fog. A szárnyas húsából szokás volt a papnak is adni, mégpedig az állat kövérebb, hátsó részéből. Innen ered a püspökfalat elnevezés.

A német nyelvterületeken fáklyás felvonulásokat szerveznek és Márton-tüzeket gyújtanak.

Ha püspökfalat nem is, de libazsíros kenyér jutott a gyerekeknek.

Fotó: batthyánysuli.hu

A szociális ágazatban dolgozókat köszöntöttük

Ünnepi díjátadóval tisztelgett Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata a szociális ágazatban dolgozók előtt, november 10-én. A városháza dísztermében tartott eseményen Görög Anita a városvezetés nevében köszöntötte a megjelenteket és kitüntetetteket.

Az esemény fényét a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola Kicsinyek Kórusának előadása emelte, akik Nagyné Mészáros Erika vezényletével kedves dalokkal örvendeztették meg a hallgatóságot. Az ünnepségen Csányi József polgármester és dr. Ónodi Izabella önkormányzati képviselő köszöntötte a szférában dolgozókat, majd elismerő okleveleket adtak át.

Az esemény állófogadással ért véget.

Forrás: felegyhazikozlony.hu